A Covid-19-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt áttervezni kényszerül éves költségvetését a győri közgyűlés. A tervezett változtatásokról, valamint a városban folyó nagyberuházások helyzetéről a város pénzügyeiért felelős alpolgármesterével, Szeles Szabolccsal beszélgettünk.
A Győr+ Médiának alpolgármesterként adott első interjújában elmondta, hogy a polgármester kinevezése meglepetésként érte, ám már akkor sem pusztán a rangot látta a megbízatásban, hanem a munkát. Aztán dr. Dézsi Csaba András valami elképesztő tempóban kezdett intézkedni. Változott a munkához való hozzáállása mindezek után?
Győr alpolgármesterének lenni akár egyetlen napra is hihetetlen megtiszteltetés. Éppen ezért magam sem tudom ezt a rangot, pozícióm másképpen kezelni, mint hatalmas tisztelettel. Amikor a felkérés érkezett, mégsem a rang volt számomra a motiváló tényező, hanem maga a feladat. Máig a munka és a felelősség oldaláról próbálom a munkámat megközelíteni. A másik oldalról pedig, aki nem ismerte polgármester úr habitusát, azt valóban meglephette a munkatempó, én azonban erre fel voltam készülve. Van is feladat bőven.
Közgazdászként egyértelmű volt, hogy a pénzügyekért fog felelni alpolgármesterként, első feladat a költségvetési rendelet megalkotása volt, ám rögtön itt a második nagy kihívás, hiszen a hírek szerint a koronavírus-járvány miatt át kell tervezni az idei költségvetést. Nagy vonalakban miben fog változni?
Új költségvetési rendeletet nem alkottunk, de folyamatosan születtek olyan határozatok, amelyek átsoroltak tételeket. Folyamatosan figyeljük a helyzetet és fontossági sorrendet állítottunk fel a feladatok között. Amikor a pandémiás helyzet kialakult, intézkedési tervet kértünk a cégektől és az intézményhálózattól is, kértük tőlük, gondolják át, mi az, amit el lehet engedni, vagy át lehet ütemezni. Ahol lehetett, kihasználtuk a lehetőséget, elvégeztük a szükséges felújításokat, karbantartásokat, más munkákat pedig elcsúsztattunk. Két alapvető célt határoztunk meg, az egyik a munkahelyek megtartása, a másik pedig az, hogy a stabil költségvetési helyzetet őrizzük meg az intézményeinknél és a cégeinknél, az önkormányzatnál.
Lehet már tudni, hogy mekkora kárt okozott a vírushelyzet Győrben?
A károkat nagyon nehéz felmérni, mert egy-egy tétel sok mindent befolyásolhat a költségvetésben, elég, ha pusztán egy elmaradt rendezvényre gondolunk. Annak van tervezett bevétele, előzetes kiadása, vagy éppen szponzori bevételre számítottunk, ami ez esetben szintén kiesik. A legnagyobb kihívás most az, hogy nem látjuk előre az év második részét. Arra számítunk, hogy június 20-szal feloldja a kormány a veszélyhelyzetet, azonban ha ősszel jönne a járványnak egy második hulláma, a helyzet újra megváltozhat. Volt egy sor saját intézkedésünk, amelyekkel segíteni akartuk a nehéz helyzetbe került családokat, vállalkozásokat. Ilyen például a szociális bérlakások bérleti díjának elengedése, az üzlethelyiségek, piaci üzletek bérletdíjának felére csökkentése, ezek az intézkedések a mi forrásainkat is csökkentették. A legnagyobb bevételi tételeink az iparűzési adó, építményadó, valamint a gépjárműadó. Ilyen szempontból az első félév a tervek szerint alakult, azzal együtt, hogy a gépjárműadó már az idei évtől, hozzájárulva a központi védekezési feladatokhoz, már az állami költségvetésbe kerülő tétel. Valós adatok az év hátralévő részére még nincsenek, becslések szerint akár 15-20 százalék is lehet az iparűzési adó visszaesése. A győri költségvetést tekintve ez akár 3 milliárd forint is lehet. A költségvetés szempontjából eddig is jelentős vállalás volt az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás a maga mintegy 5,7 milliárd forintos mértékével, jelen ismereteink szerint ennek nagyságrendje tovább növekedhet a következő évtől. A helyzet kezelésére többféle modellt dolgoztunk ki. A változó környezetben nagy kihívás pontosan prognosztizálni. Nyilván nem szeretnék „előreszaladni”, de nem lehetetlen, hogy struktúrákhoz is hozzá kell nyúlnunk, mert a költségvetési stabilitás fenntartása a legfontosabb.
Mindeközben folynak a városban a fejlesztések. Vannak előkészítő szakaszban lévők vagy éppen elkészültek, utóbbi például a kórház melletti parkolólenez, előbbi a Jókai utca felújítása. Tudja ezeket kezelni a költségvetés?
Ezek tervezhető kiadások, és többféle forrásból finanszírozzuk őket. A parkolólemez a Modern Városok Program keretében épült. Vannak pályázati keretekből megvalósuló beruházások és önerőt igénylők is. És persze vannak saját beruházásaink, hiszen a fejlődés nem állhat meg a városban. A város működése együtt jár halaszthatatlan beruházásokkal, ezeket tovább szeretnénk vinni. Győr egy erős város. A gazdálkodás stabil lábakon áll, úgy gondolom, ha egy erős város határozott elvek mentén halad, nagy költségvetési fegyelem mellett, alkalmazkodva a kihívásokhoz, meg tudja oldani a problémákat.