Harminc évvel ezelőtt, 1989-ben világútlevelet kaptunk, s először szembesültünk a tömeges utazás élményével, s persze azzal, nehéz helyzetbe kerülhet, aki csupán anyanyelvét beszéli.
A rendszerváltás környékén kezdődött az első nagy nekirugaszkodás a nyelvtanulásnak, ami azóta is tart. Több-kevesebb sikerrel.
„A magyarok 25,2 százaléka nyilatkozott úgy 2007-ben, hogy elfogadható szinten beszél legalább egy idegen nyelven, 2012-ben ez az arány 34 százalék volt, 2016-ban pedig 42,4 százalék” – mondta el megkeresésünkre Hatos Hajnalka, a Hatos és Társa Nyelviskola tulajdonosa és vezetője, aki több mint két évtized alatt magyarok tízezreinek adott használható nyelvtudást. Az uniós átlag egyébként 66 százalék, vagyis van hová felzárkózni.
Fotó: Pixabay
A rendszerváltás utáni éveket a német nyelv uralta, bizonyára Ausztria közelsége miatt ezt akarták a legtöbben tanulni. Aztán jött fel az angol, hol fej-fej mellett haladt a két nyelv tanulás szempontjából, hol pedig egyik előzte a másikat. Most éppen az angol áll nyerésre, ezt tanulják a legtöbben. A két nyelv mellett szép számmal akadnak tanulási hívei az orosznak, a spanyolnak, az olasznak és a franciának is.
Az idegen nyelv tanulására is igaz a közhely, hogy sosem lehet későn elkezdeni. Hatos Hajnalka megerősíti a gyakran elhangzó verdiktet, s elmondja, tanítványaik között szinte minden generáció megtalálható. Így volt ez az elmúlt két évtizedben mindig.
„Egykori tanítványaink közül sokan a gyermekeiket is hozzánk íratják be, ez különösen jó érzés, mert érezzük a bizalom jelét” – fogalmaz Hatos Hajnalka, s jelzi azt is, a szülő példája jó hatással van a gyermekekre, ha látják, hogy apa vagy anya beszél idegen nyelven, nagy valószínűséggel a példa ragadós lesz. A motivációnak, mert az nagyon kell a nyelvtanuláshoz is, persze különböző formái vannak. A külföldi munkavállalás, egy multinacionális cégnél az előrelépés lehetősége éppen úgy lehet motiváló, mint adott esetben egy párkapcsolat vagy éppen barátok szerzése.
Fotó: Cozine/Shutterstock.com
„A legjobb motiváció az, ha valakinek belső igénye van arra, hogy minél magasabb szintre jusson el” – mondja Hatos Hajnalka. Erre a belső igényre igencsak szüksége lesz a leendő egyetemistáknak és főiskolásoknak, 2020-tól ugyanis csak azok nyerhetnek felvételt, akik B2-es nyelvvizsgával vagy emelt szintű érettségivel rendelkeznek.
„Sok idő már nincs a felkészülésre” – jelzi a tapasztalt szakember a rövidesen várható nagy változást, ami további lökést adhat a még alaposabb idegennyelv-tanulásnak.
Szerző: Koloszár Tamás
Kiemelt kép: Pixabay
Fotók a cikkben: Pixabay, Cozine/Shutterstock.com