Megnyerő, nyitott ember, aki mások véleményére is kíváncsi. Struktúrákban, rendszerekben gondolkodik és csapatban szeret játszani. Most – nem kevés szakmai tapasztalattal és győri helyismerettel a birtokában – az is megadatott neki, hogy közvetlenül ő építse, irányítsa a csapatát, a saját értékrendje, s a városközösség igénye szerint. Győr új főépítésze Gyimóthy Ákos.

Budán nőtt fel, ismeri a fővárost, sokat köszönhet neki a 17. kerület, vagy például az egykor még Moszkva nevét viselő tér, de a műemlékekben dúskálkodó Szentendre is dicséri jövőképét, keze munkáját. Tizennyolc éven át a Műhely Zrt. szakembereként dolgozott. Később a családjával kiköltözött Pilisvörösvárra, ahol a város főépítésze lett. Ott más jellegű munka várt rá, mint most Győrött, hiszen Pilisvörösváron leginkább az volt a feladat, hogy fejlesztéseket vonzzanak a kisvárosba.

Fogorvos felesége Mosonmagyaróváron talált jó munkalehetőséget, így aztán hat évvel ezelőtt a megyébe költözött a család. Akkoriban Győrben megyei főépítészt kerestek, de Gyimóthy Ákos végül a kormányhivatalban kötött ki.

„Szerelmes lettem Győrbe – mondja –, ez a város mindent megadott nekünk, amit Budapest. Itt mindent megtaláltunk, minden megvan, ugyanúgy, mint a fővárosban, még a Margitsziget is, csak itt Radónak hívják. Ráadásul Budapesten sehol sincs akkora összefüggő autómentes terület, mint a győri belvárosban.”

A győri polgármesteri hivatal főépítészi beosztását pedig azért fogadta szívesen, mert egy élhető méretű, de mégis jelentős településen gyakorolhatja várostervezési képességeit. „Rokonszenvesnek, hozzám igen közelállónak tartom a polgármester úr várostervezési elképzeléseit, tetszik az a bátorság, eredetiség, ahogyan szinte megváltoztathatatlannak gondolt, megkövesült állapotokat alkotó módon újra mer gondolni” – fogalmaz az új főépítész.

A kihívásokról szólva Gyimóthy Ákos kiemelte: a város közlekedési problémái már strukturális beavatkozást igényelnek. A Mosoni-Duna belvárosi szakaszának víz- és parthasználatát jobban ki lehetne aknázni. Ha megépül a gönyűi torkolati műtárgy, akkor a győri folyókban állandóan magas lesz a víz szintje, ez pedig a vízi turizmust is fellendíti majd.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye a színház lebontásáról, kifejtette: ő a párbeszéd híve, van idő átgondolni, hogy mi legyen az épülettel.

„Minden győri polgárnak van valamilyen viszonya hozzá, vannak, akik kedves élményeket őriznek belőle, mások már az átadásakor rondának és nem idevalónak tartották. Figyelembe kell venni azt is – amitől a színház és a balett művészei tartanak –, hogy amennyiben a felújítás mellett döntünk, a társulatok legalább két évre kiszorulnak az épületből, mindenképpen rosszabb, alkalmatlanabb helyszínre kerülnek, s nem biztos, hogy a közönség nagyobbik része követni fogja őket. Ha új művészeti centrum épül, akkor annak az átadásáig nyugodtan maradhatnak a mostani színházban. A jelenlegi épület korjelző ugyan, ám amíg például a Richter Terem saját korának egy érdekes, különleges, és a városszövetbe szervesen illeszkedő épülete, addig a színházról ezt egyértelműen nem lehet elmondani.”

A Városrét a főépítész szerint a belvároshoz szorosan kötődő terület, s a készülő koncepciók szerint hasonló funkciót tölthet majd be, mint a fővárosban méltán közkedvelt Millenniumi Kulturális Városközpont.

Ha ott épül a művészeti centrum, akkor körülötte a magántőke is megtalálja, „belakja” a maga lehetőségeit, épülhetnek irodaházak, vendéglátóhelyek, vagy akár lakások is. „A folyó mentén összeköthető az egyetemmel is, s a belvárosban lakók is meg fogják szeretni ezt a városrészt. Mindenesetre a város polgárait meg kell kérdeznünk, ennek első lépése volt, hogy a polgármester úr a Facebookon már közszemlére tette a lehetséges elképzeléseket, hogy beszélni, vitatkozni lehessen róla” – hívta fel a figyelmet a főépítész.

Gyimóthy Ákos elégedett ember. Szereti a városban most kialakuló munkastílust. Amit saját szakmáján belül erősíteni akar, az a műemléki szemlélet.