A Széchenyi István Egyetemet választani lehetőséget, kihívást és büszkeséget jelent – ezt mutatja be az a cikksorozat, amelyben egyetemi polgárok mondják el, miért szeretnek az intézményben tanulni és/vagy dolgozni. A frissen végzett logisztikai mérnök Görbe Polinával beszélgettünk, aki kifejtette, miért vág neki a doktori iskolának Győrben.

„A záróvizsgám pecsétje most szárad: végre elmondhatom, hogy mérnök vagyok, mint a szüleim” – csillant meg a szeme a logisztikai mérnök Görbe Polinának, aki szakmai teljesítménye és közösségi munkája miatt sokaknak ismerős lehet. Polina ugyanis eddig a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) gazdasági referenseként is tevékenykedett, elmondása szerint azért, mert szeretett volna segíteni hallgatótársainak.

„Csak állni széttárt kézzel, hogy bocsi, de nem tudom a választ, az nem én vagyok. Segíteni akartam a többieknek, ezért is vállaltam ezt a tisztséget amellett, hogy évekkel ezelőtt már a gólyatáborban láttam, milyen klassz dolog a HÖK csapatába tartozni” – nosztalgiázott és közben visszaemlékezett, a kötődése az intézményhez már pesti gimnazistaként kialakult.

„Egy ismerősöm mutatta meg először Győr gyönyörű városát és a Széchenyi István Egyetemet. Átlagos hétköznap este volt, a kollégiumok mellett autóztunk, és az onnan kiszűrődő zajok hallatán már éreztem, itt a helyem. Ma pedig ott tartok, hogy elmondhatom, felvételt nyertem a doktori iskolába is” – mosolygott a TDK-n többször eredményes, mesterképzésen nemzeti felsőoktatási ösztöndíjas kiválóság, a Közlekedésmérnöki és Logisztikai Szakkollégium diákbizottságának elnöke.

A titulusoknak pedig itt nincs vége, hiszen ezeken kívül elmondhatja magáról, hogy ő a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Ifjúsági Tagozat tagozatvezető helyettese is. Tevékenységeivel célja, hogy megmutassa társainak, hogyan lehet kiaknázni a kínálkozó lehetőségeket, illetve szeretné elérni, hogy még több logisztikai konferencia és előadás elérhető legyen online, illetve a fővároson kívül, ami elősegítené a vidéki hallgatók részvételi arányának növekedését.

Az első győri autókázás óta hét év telt el, Görbe Polina pedig fővárosi kötődése, ott végzett szakmai gyakorlatai ellenére Győrben és a Széchenyin képzeli el a jövőjét köszönhetően a pezsgő hallgatói életnek, az itt kötött életre szóló barátságoknak, a felejthetetlen élményeknek, valamint a kínálkozó szakmai lehetőségeknek és oktatóinak.

„Szeretem a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszéket és hálás vagyok a szakkollégiumot vezető oktatóimnak is, akik végig vezettek az utamon. Az alapképzésben dr. Vöröskői Katát, a mesterképzésben dr. Bódis Tamást tekintem mentoromnak. Dr. Kuti Rajmundnak pedig nem lehetek elég hálás, hogy ösztönzött, írjam meg első tudományos cikkemet.

„A szakmai ismeretek átadásán felül oktatóimtól különböző projektekbe kaptam meghívást, amelyekben kamatoztathattam tudásom és bővíthettem ismereteim. Ez mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy jelentkeztem a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájába, ahol pedig azért fogok tanulni és kutatni, hogy tudásommal az ipari szereplőket segítsem” – összegezte.

Forrás: Széchenyi István Egyetem