Három kislány édesanyja, furulyatanár és zeneóvodai foglalkozásszervező Vargáné Bella Tünde, aki abban hisz, hogy a zene terápiás felhasználásával, vidám ritmusgyakorlatokkal és a hagyományos népi játékok tanításával boldog és kiegyensúlyozott gyermekeket nevelhetünk.

Tünde Csapodról származik, családja a falusi turizmusba is bekapcsolódott, kedves emlékei vannak a hozzájuk érkező gyermekes szülőkkel közös szalonnasütögetésekről, ahol óvónő édesanyjának szájharmonikája is előkerült az esti együtténeklések során, és a népi játékok is különös érzelmeket váltottak ki belőle. Testvérével és unokatestvérével együtt kezdte hétévesen a fertődi zeneiskolát. A játékos módszerekkel tanító szolfézstanára, a következetességéről ismert zongoratanára nagy hatással voltak a szorgalmas kislányra, furulyatanára tehetséget látott benne, amit az évek során nyert díjak igazoltak. Az országos furulyaverseny dobogós helyét megszerezve vált elhivatottá a zene felé, a rengeteg gyakorlást nem kötelezőnek, inkább terápiának érezte.

„Gimnázium után a szívem az eisenstadti konzervatórium furulya tanszakára vitt, az eszem pedig a győri egyetem nemzetközi kapcsolatok szakára” – emlékezett vissza Tünde, aki úgy fogalmazott, „súlypontelosztással” és rengeteg ingázással végezte párhuzamosan a két szakot, diplomáit 2008 és 2010-ben vehette kézbe.

A következő tanévet már a győri Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdte, ahol azóta is furulyatanárként tanít. Az iskolavezetőség támogatásával egy jól működő tanszakot sikerült felépíteniük, ahol Tünde igyekszik megmutatni és kinyitni a furulyában lévő lehetőségeket egyéni és kamarazenei vonalon is.

„Nyári zenei táborokat szerveztünk a kollégákkal, házi, regionális és országos versenyre készíthettem fel gyerekeket, országos 1. helyezés, különdíjak, regionális versenyek Arany fokozatai, nívódíjak mutatják a kiváló eredményeket. Különleges és megtisztelő érzés, hogy két tanítványom furulya zenei pályán tanul tovább; egyikőjük a Virtuózok műsorában is megmutathatta tehetségét” – büszkélkedett a tanárnő, aki az elmúlt hét évben három kislánynak adott életet.

A zene otthonukban is meghatározó, gyermekei nevelésében kiemelt szerepet kapnak a ringatók, mondókák, gyermekdalok, népi játékok. „Nagyon fontosnak tartom a korai zeneélményt, a lányaimba beivódott a zene szeretete és igénye. Szinte állandóan énekelnek, ami a kiegyensúlyozottságukat is mutatja” – mesélte az édesanya. Férje autodidakta módon tanult gitározni és néha a család együtt muzsikál, már a kislányok is hangokat csalnak ki az ülődobon (cayon dobon), tolósípon.

Tünde szeretett volna többet tudni a zenei foglalkozások hátteréről, az elmúlt években zeneterápiás tanfolyamot végzett és másoddiplomát szerzett zeneóvodai foglalkozásvezető szakon. Szakmai tudását alkalmazva zeneovit, zenebölcsit tart Győrzámolyon, Győrben, a gyerekekkel a zenei és hangszerismereteket sok játékkal, dallal és mondókával varázsolja élménnyé. Interaktív előadást tart szülőknek, zenepedagógusoknak a zenei nevelésről. Furulyát oktat gyermekeknek, felnőtteknek, pedagógiát végző kollégáknak vagy kamarazenélésre vágyó zenésztársaknak, de találkozhatunk vele zenei előadóként születésnapokon, ünnepségeken, szakmai napokon is. Foglalkozásai alapját képezik a gyermekjátékdalok, körjátékok, mondókák, gyerekdalok, népdalok, rövid zenehallgatási részletek, élő hangszerjáték furulyával, gitárral, ritmushangszerekkel, metalofonnal.

A járvány kezdetétől naponta ír zenei tartalmakat Facebook-oldalára és YouTube-csatornáján különböző módszerek alkalmazását mutatja be: ritmusgyakorlatok kreatív eszközökkel, zenehallgatási ajánlók, zenés mesék/animációk, baba-mama zenei játékok, furulyaoktatásban segít és az óvónők módszertani kérdéseikre válaszol.

Célja, hogy a szülők és kollégák figyelmét felkeltse, fedezzék fel a zenében lévő lehetőséget, hiszen Kodály is azt vallja: „ Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben Ő maga és tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe.”

Az MTA Zenetudományi Intézet archívuma 16 ezer népi játékot jegyez, mondókákat, eszközös-, mozgásos-, szellemi-, párválasztó játékokat, kiolvasókat, daljátékokat, amelyeket játszva, énekelve, nem csak hagyományt őrzünk, azok a gyermekek személyiség- és mozgásfejlesztésében kapnak főszerepet. Egyfajta prevenció a tanuláshoz, a közös játék élményt ad, harmonizálja a két agyfélteke működését. „A zene kreatív, szoktam mondani, nem tudok tőle elszakadni, mindenben azt látom, hogyan lehet felhasználni az éneket, a zenélést az élet jobbá, szebbé tételében” – zárta a beszélgetést ismét Kodály szavaival a zeneóvodai foglalkozásszervező: „Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat…”