Alig kezdődött meg a magyar gazdaság talpra állása a koronavírus-járvány után, a környező országokból máris a vírus újabb támadásáról érkeznek a hírek. Szerbiában, Romániában, Ukrajnában és Ausztriában egyre több megbetegedést jelentenek. Körbekérdeztük a győri gazdasági élet több szegmensének képviselőit: számítanak-e a járvány újbóli megjelenésére és az ezzel járó megszorításokra.

A COVID-19-járvány első hulláma komoly gondokat okozott az ipar számos területén. A Győrben működő vállalatok intézkedéseinek fókuszában elsősorban a munkahelyek megtartása állt. Az üzemegységek leállása után sem az elbocsátások kerültek be a napi hírekbe, a cégvezetők találtak megoldást arra, hogy megtartsák a munkavállalóikat. A járvány újbóli megerősödése azonban teljesen más helyzetet teremthet.

Horváth Szabolcs, a Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter elnöke szerint a győri ipari parkban működő cégek felkészültek a veszélyhelyzet következő szakaszára. „A vírushelyzet kezelésében, úgy gondolom, elég rutinosak lettek az itt működő cégek az elmúlt időszakban, jelenleg is majdnem minden cégnél van valamilyen korlátozás: maszkviselés, fertőtlenítés, néhány helyen lázat is mérnek vagy tesztet csinálnak. Ezzel tehát probléma nem lenne egy második hullám során. Nagyobb problémát látok a gazdasági következményeiben, ami már most is komoly a cégek életében. Ha újra le kell állnia cégeknek, és ez a beszállítói láncra is kihat, az beláthatatlan következményekkel lenne a gazdaságra. Nem tudom, hogy hogyan élnék túl azok, akik eddig túlélték a helyzetet. Ha egy újabb több hónapos leállás jönne, nem hiszem, hogy lenne cég, aki saját erőből meg tudná oldani a helyzetet.”

Horváth Szabolcs hozzátette, az eddigi tapasztalataik szerint a cégek korrekten és lojálisan álltak a munkavállalóikhoz, a nehézségek ellenére sem az elbocsátásokban gondolkodtak a vezetők, ez azonban egy következő szigorító csomag után megváltozhat. „Eddig a munkavállalók megtartása volt a cégek, cégvezetők legfőbb törekvése. Egy második hullám esetén ez már nem lesz megoldás, hiszen a vállalatok már a rentabilitásuk határain mozognak. Úgy gondolom, sok cég fog a munkavállalói elküldése mellett dönteni” – fejtette ki a klaszter elnöke és hozzátette, több helyen már készülnek vészforgatókönyvvel arra az esetre, ha újabb szigorításokat léptet életbe a kormányzat.

A járvány első szakasza megviselte az előadóművészeket is, hiszen a korlátozások miatt nem tarthattak előadásokat. Velekei László, a Győri Balett új igazgatója egyelőre bizakodóan néz a jövő elé. „Dolgozunk és az eltervezett munkatervünk szerint haladunk. Bízunk abban, hogy nem lesznek ennél durvább szigorítások. A mostani szabályokkal együtt tudunk élni. Jelenleg nem változtatunk a terveinken. Ha komolyabb szigorítások jönnek, akkor át kell gondolnunk a teljes évadunkat, ez azért nagyon nehéz, mert szinte napra pontosan be vagyunk táblázva a következő két évre. Erre egyelőre nincs B és C tervünk, hiszen épp most kezdtünk a normális kerékvágásba kerülni. Természetesen, ha megjelennek az új intézkedések, megfelelően reagálni fogunk rá.”

Velekei László szerint az elmúlt fél év nehéz helyzetbe sodorta a Győri Balett társulatát, hisz gyakorlatilag nullára esett a bevételük. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a város önkormányzata teljes támogatását adta a társulatnak a zökkenőmentes működéshez. Az igazgató meglátása szerint, ha a helyzet továbbra is fennáll, komolyan át kell gondolniuk a társulat életét.

A járványhelyzet első hullámában elsőként az oktatási ágazat tapasztalhatta meg a korlátozások hatásait. Egyik pillanatról a másikra kellett átállniuk digitális formára. A következő tanévet már frontális oktatási formában tervezik. „Az évkezdés csak digitális módon nagyon nehezen tudna létrejönni – mondta Horváth Péter, a Révai Miklós Gimnázium igazgatója. – Vannak olyan diákok, akik elsőként kerülnek az iskolába, vannak olyanok, akik a 9. évfolyam után egy másik iskolában folytatják a tanulmányaikat, hogy ők azonnal, mindenféle személyes találkozás nélkül digitális oktatással kezdjék az évet, azt én nehezen tudom elképzelni. Amennyiben mégis digitális oktatás lesz szeptemberben, annak valamiféle vegyes változatban kell indulnia. Erre fel kell készülnünk. Digitális eszközökben jól állunk, az nem lehet akadálya az átállásnak, ennek ellenére mindenki abban bízik, hogy nem kerül erre sor” – zárta szavait az igazgató.