Az Arrabona Városvédő Egyesület a hagyományt folytatva, ismét karitatív gyűjtést szervez a moldvai magyar csángó gyermekek magyar nyelvű tanítása elősegítéséért, mely számukra a megmaradást jelenti.

Hasonlóan, mint a megelőző években, idén is kisiskolás olvasókönyvet, írás-olvasás munkafüzetet, mesekönyvet, gyermekeknek hasznos irodalmat, nyelvtan könyvet, írás füzetet, tollat ceruzát, papírt, festéket, színes ceruzát várnak. Ugyanakkor olyan oktatási segédeszközt is szívesen fogadnak, mely a magyar oktatás ügyét előre viszi, legyen szó például digitális segédeszközről.

A moldvai magyarok nem azt az irodalmi nyelvet beszélik, amit a Kárpát-medencén belüli magyarság. A városiasodással, iparosodással, civilizációs átalakulással járó fogalmakat jelentő szavainkat a moldvai magyarok nem ismerik, ehelyett főként román szavakat használnak. A magyarul beszélő csángók nyelve leginkább a nyelvújítás előtti, 18. századi magyar nyelvhez hasonlít. Mivel különböző csoportjaik két-háromszáz, sőt ötszáz vagy annál is több esztendeje a Kárpátok által elszigetelve, idegen nyelvi, vallási, etnikai környezetben élnek, a magyar művelődéstörténet olyan archaikus rétegeinek őrzőivé váltak, ami rendkívül értékessé teszi ezt a népcsoportunkat. Beszédük több évszázados szavakat és nyelvtani szerkezeteket őriz, népdalaik, balladáik  népzenénk legrégebbi, általunk már szinte elfeledett változatait idézik. Hiedelemviláguk, népszokásaik, viseletük, gazdálkodásuk, építkezésük mind-mind azt az állapotot mutatják, mely az egész magyarságra a jóval korábbi évtizedekben volt jellemző.

A Győr+ Rádió Győr+ Este műsorában az egyesület elnöke, Szabó Gyula és tagja, Fias Ferenc az érdekességek mellett, számos szívfacsaró történetről is meséltek Farkas Mónikának.

A gyűjtéssel kapcsolatban minden hasznos információ megtalálható az egyesület honlapján.