A jelenlegi ajánlás szerint a koronavírus-megbetegedésben szenvedő édesanyáknak is ajánlott, hogy fokozott védelem mellett anyatejjel táplálják az újszülötteket. A vírus anyatejjel nem terjed, ha az édesanya fizikailag olyan állapotban van, akkor megfelelő körülmények mellett, szájmaszk használatával a szoptatásnak sokkal több előnye van, mint hátránya.

Már az előtej is kiemelten fontos, mert védőréteget képez a csecsemők bélrendszerében, ezzel is védve őket a vírusos és bakteriális fertőzésektől – hívta fel a figyelmet az augusztus 1-i Anyatejes táplálás világnapja apropóján dr. Sassi Lilla, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szakorvosa. Az anyatejes táplálás népszerűsítése azért lényeges, mert az elmúlt években a négy hónapos csecsemőknek már csak a felét szoptatták.

Az újszülöttek és csecsemők számára az anyatejes táplálás a legtermészetesebb és a legideálisabb. Ha ugyanis elég anyatej áll rendelkezésre, életük első hat hónapjában más táplálékra nincs is szükségük.

Az első néhány csepp anyatej, az úgynevezett előtej olyan szerepet tölt be, mint az első védőoltás: ennek segítségével immunanyagokkal, fehérvérsejtekkel és enzimekkel teli anyag jut a kicsik szervezetébe. Ha ezt kapják meg először, az olyan bevonatot képez a bélrendszerünkben, ami komoly védelmi vonalat alakít ki a vírusokkal és a bakteriális fertőzésekkel szemben is – hívta fel a figyelmet Dr. Sassi Lilla, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika neonatológus szakorvosa az augusztus 1-i Anyatejes táplálás világnapja apropóján.

A kicsik növekedésével párhuzamosan a további védekezésben is nagyon fontos szerepet játszanak ezek az anyagok. Az édesanyában a különböző betegségek hatására képződő ellenanyagok is így jutnak át a csecsemőbe, akit ezáltal védenek a betegségektől. Emellett fizikailag, pszichológiailag, a finommotorikus és szomatikus fejlődés szempontjából is a szoptatás a legjobb megoldás a szakemberek szerint.

Azok, akik csecsemőkorukban anyatejes táplálást kaptak, felnőtt korukban is védettebbek a betegségekkel szemben –hosszú távon is jótékony hatása van tehát a szoptatásnak. Az érintetteknél az elhízás és a magas koleszterinszint is ritkábban alakul ki idősebb korban, illetve a vérnyomásuk is alacsonyabb.

A szülést követően minden édesanyánál elindul a tejelválasztás. Ha ez valamiért nem elegendő az újszülöttnek, akkor is van megoldás. Átmeneti nehézségként gyakori probléma, hogy nem jól helyezik mellre a kicsiket. Az emlő kisebesedhet és fájdalmat okozhat, aminek hatására egy lélektani gát alakulhat ki az édesanyában a szoptatással szemben. Ilyenkor a megfelelő információk átadásával tudunk a legtöbbet segíteni – fűzte hozzá a neonatológus szakorvos.

Korábban a három óránkénti szoptatást tartották helyesnek, de az utóbbi időben előtérbe került a korszerűbb, igény szerinti szoptatás. Ilyenkor annyiszor és annyi ideig kerülhet mellre a baba, ahogy ő szeretné. Nyilvánvaló hogy az édesanyának a megfelelő egyensúly kialakítására kell törekednie, hiszen ha például több gyermek van a családban, akkor nem lehet mindig az újszülöttre koncentrálni. Nem kell kétségbeesni akkor sem, ha egy édesanya nem tudja a baba minden igényét kielégíteni, hiszen a csecsemőnek is van kompenzáló képessége, tud alkalmazkodni a körülményekhez. Akinek nincs elegendő teje, annál megfelelő segítséggel ez az időszak is áthidalható, a szoptatási problémák megoldhatóak, növelhető az anyatej mennyisége is. Amennyiben mindezek ellenére sem elegendő az anyatej, a tápszeres pótlással is megfelelő és elegendő tápanyaghoz juthatnak a kicsik– tette hozzá dr. Sassi Lilla.

Az anyatejes táplálás népszerűsítése azért fontos, mert az elmúlt években 57 százalékról 51 százalékra csökkent azoknak a csecsemőknek az aránya, akiket kizárólag szoptattak. Hat hónapos korra már csak a csecsemők 34 százaléka kap kizárólag anyatejet, ezzel párhuzamosan pedig 51 százalékról 55 százalékra nőtt a tápszert is kapó csecsemők aránya.

Az elmúlt időszakban egyre több közösségi térben biztosítanak lehetőséget a szoptatásra. Ez szinte minden élethelyzetben megoldható diszkréten és bensőségesen anélkül, hogy ezzel az édesanya feltűnést keltene. Sokszor a kismama hozzáállásán is múlik ennek megoldása. A közvélemény az olyan helyzeteket viseli nehezen, amikor valaki túlságosan színpadiasan kezdi el szoptatni kisbabáját – mutatott rá a neonatológus szakorvos.

Forrás: Beck András, Semmelweis Egyetem