Motiváló környezettel, személyes segítségnyújtással, tanácsadással segíti elő a Széchenyi István Egyetem, hogy az intézményben létrejövő kutatási eredmények, ötletek mind nagyobb részéből váljon üzleti siker. Az első eredmények már látszanak: fél év alatt két szellemi alkotás bejelentése történt meg, emellett több mint tíz ötletet, eredményt azonosítottak, melyek kidolgozása és üzleti hasznosításának tervezése folyamatban van.

„Ha egyetemként üzleti eredményeket szeretnénk elérni a piacon, akkor piaci szereplőként kell ott viselkedni. Ehhez számos kompetenciát, attitűdöt fel kell vennünk, például a gyors reagálási és a komplex szolgáltatási képességet” – ez volt a fő üzenete Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus üzletfejlesztési tanácsadója előadásának, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által az egyetemi innovációs ökoszisztéma projekt részeként lebonyolított tapasztalatcsere-rendezvényen tartott. Az eseményen az iparjogvédelem volt a fókuszban, s a szakembernek volt miről beszámolnia ezzel kapcsolatban.

Elmondta: a Széchenyi István Egyetem Szenátusa márciusban, az országban – az ökoszisztéma-projekt keretén belül – elsőként fogadta el a megújított szellemitulajdon-kezelési szabályzatot, hogy még inkább elősegítse a kutatási eredmények bejelentését és az esetleges iparjogvédelmi oltalommal való védelem megindítását. A dokumentum annak az alapelvnek a szellemében született, hogy az intézmény igyekezzen egy számára leginkább megfelelő, egyedi utat járni. Ennek jegyében az egyetemen Üzletfejlesztési Testület tesz javaslatot arra, hogy mely szellemi alkotásokat érdemes továbbfejleszteni. Mindehhez motiváló ösztönzőrendszer társul, hiszen a kutatókon múlik a legtöbb, így nekik látni kell a folyamat értelmét, hasznát. A szabályzat értelmében a hasznosításból származó első egymillió forint a feltalálót illeti, aki ezen túl a további bevételek 60 százalékát is megkapja.

Dósa Gábor beszámolt arról is, hogy a tavalyi előkészítő szakaszban megvizsgálták az egyetem környezetét, azonosították a szereplőket és kapcsolataikat. Összesen 15 mélyinterjút készítettek a kiválasztott kulcsszemélyekkel, hogy megtudják, hogyan látják a helyzetet, milyen kihívásokat, problémákat, eredményeket tapasztalnak. Készítettek egy SWOT-analízist, hogy feltárják az intézmény erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a veszélyeket. „Világossá vált, hogy az oktatók, a kutatók, a hallgatók és a vállalatok nemcsak célcsoportot jelentenek, hanem ők az egyetem erőforrásai is ebben a folyamatban – hangsúlyozta a szakember. – A hallgatók szakmai és menedzsmentfejlesztése az egyetemi képzés alapvető célja, gyakorlati támogatásuk ezen cél eléréséhez feladat és lehetőség egyaránt. Hasonlóan oktatóink, kutatóink az elsődleges erőforrásaink, feladatunkat tekintve azonban fejlesztendő, kiszolgálandó partnereink is. A piaci szereplők természetesen potenciális megrendelőink, viszont megkerülhetetlen szereplői a hallgatói és kutatói ötletek hasznosításának, támogatásának.”

Az üzletfejlesztési tanácsadó hozzáfűzte: az idei első félévben több mint 60 személyes egyeztetést folytattak az egyetemi szereplőkkel, hogy minél több olyan ötlet, kutatási eredmény kerüljön felszínre, amelyek érdekesek lehetnek az ipar számára üzletileg is. Mindennek nagyon gyorsan látható hatása lett. Két szellemi alkotás bejelentése történt meg, melyek közül egy használati mintaoltalom benyújtására született javaslat június 30-ig. Emellett több mint tíz bejelentés előkészítés alatt van. „Az ismert szlogent kissé átalakítva: az egyetemi innovációs ökoszisztéma Győrben épül. Jó irányba haladunk” – mondta végül Dósa Gábor.

Az egyetemen létrehozott szellemi alkotások bejelentésének és hasznosításának folyamatáról a weboldalon és az alábbi e-mail-címeken kaphatnak bővebb információt az érdeklődők:

[email protected]; [email protected]