Pannonhalma az örök értékeket képviseli

Zökkenőmentes tanévben reménykednek

Fotó: Ács Tamás

Az ország legősibb oktatási intézménye, a Pannonhalmi Főapátság Bencés Gimnáziuma 1025. tanévét kezdi meg hétfőn. Az idei rendkívüli tanévet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, a diákokat Hortobágyi Cirill főapát köszöntötte.

„Az 1025. tanévet nyitjuk meg, amely régebbi, mint a magyar állam. A pannonhalmi bencés iskola önmagában olyan értékét képvisel, ami semmihez sem fogható” – emelte ki Semjén Zsolt.

Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen most, hiszen Szent Benedek kora kísérteties hasonlóságot mutat a mai korunkkal. Szent Benedek kora a hanyatló Róma időszaka, amikor kivonult, rendet teremtett és átmentette a klasszikus értékeket.

A természetességet, a normalitást és a természetfelettit képviselte, amely a bencés jelmondatban foglalható össze: imádkozzál és dolgozzál, valamint amit a Küldetésnyilatkozatban írnak: a keresztény emberképből kiindulva a teljes személyt szólítják meg, a test a szellem és lélek összetettségét.

Pannonhalma az örök értékeket képviseli, egyfelől az örök keresztény természetfeletti értékeket és a klasszikus világ klasszikus bevált értékeit.

A bencés iskolák ereje, többlete, fölénye abból adódik, hogy nem csak oktathatnak, hanem nevelnek is. A bencések mindig is tudták, hogy ők nem csak bencések, hanem magyar bencések – emelte ki a politikus, hozzátéve, hogy a pannonhalmi intézményben tanulók vállán jelentős részben épp ezért nyugszik a keresztény Magyarország képviselete.

„Pannonhalmán az egész Kárpát-medencéből tanulnak magyar fiatalak, akik itt az egyetemes kereszténység mellett az egyetemes magyarságot is megélhetik. Ezt a missziót, ezt a küldetést a bencés rend vállalja, egyre több iskolával. Nagy öröm, hogy tíz év alatt az egyházi iskolák száma megduplázódott.” – fűzte hozzá Semjén Zsolt.

„Rendkívüli tanévet nyitunk az idén, talán nehezebb idők jönnek, mint tavasszal volt a pandémia miatt. Reménykedünk abban, hogy zökkenőmenetes lesz az oktatás. – fogalmazott Hortobágyi Cirill főapát.

340 diák kezdi meg a tanévet, vannak közöttük, akik a határon túlról érkeztek, ők a karantén szabályok és teszteléseket követően kezdhetik meg tanulmányaikat.” – mondta el kérdésünkre a főapát.

A pannonhalmi gimnázium eddig is sajátos helyzetben volt, hiszen a diákok hétvégén nem járhattak haza, így most sem utazhatnak a családjukhoz. Abban reménykednek, hogy így elkülönítve, zavartalanul, fertőzés nélkül folyhat az oktatás.

A kormány által meghatározott intézkedéséket bevezették, többek mellett a maszkviselést, a fertőtlenítést. Már a diákok beköltözése sem a szokásos módon zajlott, idén nem jöhetett az egész család, csak az egyik szülő kísérhette el fiút, és ő sem vehetett részt a tanévnyitón.

Az ünnepélyes tanévnyitón elhangzott: az elmúlt tanév ráirányította a figyelmet sok értékre és lehetőségre, amelyeket korábban vagy magától értetődőnek tartottunk, vagy nem is figyeltünk rá. „Megtanultunk figyelni, és vigyázni egymásra.” – mondta Hortobágyi Cirill, majd arra intett, hogy „ne lazuljunk ezután sem”, hanem tartsuk be a járványügyi szabályokat, amelyekkel fékezni lehet a vírus terjedését.

„Az előző félév próbára tett tanárt, diákot, szülőt egyaránt. Mindannyian mintaszerűen állták a sarat, a szükséghelyzetből kihozva a lehetségest. Büszke lehet az ország a nehéz helyzetben helytálló pedagógusaira, diákjaira” – idézte fel az elmúlt tanév nehézségeit a főapát.

Hortobágyi Cirill beszélt arról is, hogy „az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra, az iskola arra való, hogy megtanítson tanulni, felébressze a tudásvágyat, megismertesse a jól végzett munka örömét rávezessen az alkotás izgalmára, hogy megtaláljuk azt a munkát, amit szeretni fogunk.”

Galéria: Ács Tamás