Dr. Zseni Anikó, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, a Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense arra adta meg a választ a Nyugdíjasegyetem hallgatóinak, hogyan lesz a szennyvízből tisztított víz. Hazánkban a vegyszer- és gyógyszermaradványokat, hormonanyagokat jelenleg még nem szűrik ki célzottan a szennyvizekből. A tisztításnak az a feladata, hogy a megadott határértékek alá csökkentse a szennyezőanyag-tartalmat.
A szennyvizek keletkezési helyüktől függően nagyon különbözőek lehetnek. A háztartásokból kikerülő szennyvíz tele van mikroorganizmusokkal, szerves- és tápanyagokkal. Ennek, és a kedvező kémhatásának köszönhetően ideális életfeltételeket teremt a mikroorganizmusok szaporodására. Ezzel szemben az ipari szennyvíz többnyire élettelen, toxikus anyagokkal terhelt, és szélsőséges kémhatású.
A szennyvíztisztítás fokozatai közé a mechanikai-, a biológiai-, a fizikai-kémiai kezelés és a célzott mikroanyag-szennyező eltávolítás tartozhat. A kezelés a durva szennyeződések, szilárd anyagok, a homok, az olajok, zsírok eltávolításával kezdődik. A biológiai kezelés során az oldott, vagy nagyon kis méretű szilárd szerves anyagok, nitrogén és foszforvegyületek eltávolítása történik. A fizikai-kémiai kezelés a nagyon finom lebegőanyagok, vírusok, baktériumok, biológiailag nem bontható szerves anyagok eltávolítására irányul. A célzott mikroanyag-szennyező eltávolítás pedig a specifikus szennyezők, például peszticidek, gyógyszermaradványok, hormonanyagok, háztartási vegyszerek eltávolítását jelenti.
Dr. Zseni Anikó minden egyes fázisra külön-külön részletesen is kitért előadásában. Elsőként a rácsgépházra, ahol a legkellemetlenebb szagok keletkeznek, miután a legkülönfélébb dolgok akadnak fenn a rácsokon. Így például pénz is, aminek minden mással ellentétben természetesen még itt sincs szaga. A rácsot követő homokfogás, zsírfogás, előülepítés után a mechanikai kezelés harmadik fázisa az ülepítés, ahol néhány óra alatt a benne lévő, leülepíthető anyagok nyolcvan százaléka leülepszik, és kaparólemezek távolítják el a medence aljáról az összegyűlt szennyvíziszapot.
Dr. Zseni Anikó elmondta, hogy Magyarországon még nem alkalmaznak célzott mikroszennyező elhárítást.
A biológiai kezelés során azt a folyamatot másolják le, ami a természetben is lejátszódik, hiszen az élővizekben lévő mikroorganizmusok is táplálkoznak szerves anyagokkal. Éppen ezért ennek a fázisnak nemcsak mesterséges formái (csepegtetőtest, eleveniszapos-, biofilmes eljárás) vannak, ahol többféle, más-más környezetet kedvelő mikroorganizmust (baktériumokat, egysejtűeket) is bevetnek levegőztetett és anaerob, anoxikus medencékben. Kisebb mennyiségű szennyvíz esetén természetközeli módszereket is lehet alkalmazni, például tájba illeszkedő vízinövényes-, tavas rendszerekben.
A győri szennyvíztisztítóban a biológiai fázissal véget ér a tisztítás, és az eleveniszapos kezelés utóülepítőiből elvezetett tisztított szennyvíz kerül a Mosoni-Dunába. Gyógyszermaradványok, higiénés ápolási termékek, háztartási vegyszerek, peszticidek, hormonanyagok például maradhatnak benne. Magyarországon még nem alkalmaznak ugyanis célzott mikroszennyező elhárítást, Németországban és Svájcban például viszont már igen. Ezek a technológiák drágák, az üzemelési költségeket megnövelik. Dr. Zseni Anikó bemutatta, hogy a csaknem húszféle gyógyszerszármazék, köztük például a fájdalomcsillapítók hatóanyagának eltávolítását célzó különféle UV oxidációs, UV/peroxid és fotokatalitikus eljárások milyen hatékonyságúak jelenleg.
Az előadás végén a hallgatók megtudhatták, hogy mi történik a szennyvíztisztítás során a telepeken fennmaradó anyagokkal. A rácsszemetet és a homokot általában a hulladéklerakókba viszik. A zsírt és olajat a szennyvíziszappal együtt rothasztják. A kiülepedett nyers- és a fölös eleveniszapot vegyíteni szokták. Víztelenítik, sűrítik, majd nagy tornyokban rothasztják és biogázt nyernek belőle, a kezelt iszap pedig mehet a földekre. A gázmotorok körülbelül a telepek energiaellátásának felét biztosítani tudják. A nitrogén és a szén-dioxid távozik a légkörbe, a maradék oldott nitrát, foszfát és szerves anyag pedig az élővizekbe jut a szennyvíztisztítókból.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem