Csütörtökön kezdődik az a négynapos választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió körülbelül 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.
Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg az urnák. A cseheknél szombaton ér véget a választás, amikor Lettországban, Máltán és Szlovákiában is szavazhatnak a választópolgárok. A többi 21 tagországban viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.
A képviselők száma az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 lesz a Brexit esetére tervezett 705 helyett.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés növelte az Európai Parlament hatalmát, s így immáron másodjára a képviselőtestület fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, igaz, a tagállami vezetők jelölése alapján, amelynek során azonban figyelembe kell venni a választási eredményt.
Továbbá az EP napjainkban már a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotónak számít a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal. A korábban együttdöntésnek, míg most rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúra immár a közösségi jog legtöbb területére kiterjed. Legyen szó bármifajta uniós rendeletről, irányelvről, módosításról, annak elfogadása lényegében már csak úgy lehetséges, ha arra a tanács és a parlament is rábólint.
Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenctagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014-ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók nagyjából 42,5 százaléka járult az urnákhoz.
Az első részvételi adatokat vasárnap 21 órakor, az exit pollokat egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órától teszik majd közzé.
MTI
Fotó: Győr+ Archívum