A járványügyi helyzet új kihívások elé állított mindenkit, amelyek közül elsőként is a tömeg, a nagy létszámú rendezvények, az utazások kerülése emelhető ki. Ebből következően az otthon, családi körben töltött idő megnövekedett, ennek lehetőség szerinti hasznos kihasználásához adhat hasznos útmutatót Hatvany Lili 1934-ben megjelent, de a mai napig aktuális könyve (Ételművészet – életművészet címmel), amely az étkezés központi szerepéről és jelentőségéről szól.

A diéta fogalma

A diéta – a görög nyelvből származó latin jövedékszó – egyszerűen étrendet jelent. Jelenti tehát az egyszerű normál étrendet, de a különböző betegségek esetén az adott betegség orvoslásában jelentőséggel bíró speciális étrendi előírásokat is. Legismertebb fajtái a cukorbetegek diétája, de a vesebetegségben szenvedők, vagy gyomor-, bélbántalmakkal küzdők is fontos, hogy speciális étrendet fogyasszanak. A fogyókúrás – vagy ritkábban hízókúrás – étrend szintén a mindennapok része, a mai kedvezőtlen életmód mellett a fogyókúrával sokan kénytelenek időről időre megpróbálkozni. Kevéssé ismert, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot fenntartásához úgyszintén szükséges bizonyos étrendi előírások követése.

A mérték az érték

A mindennapi, átlagos étrend mindenkinél teljesen egyéni. Betegség esetén alapelv, hogy a diéta személyre szabott legyen, tekintetbe véve nem csupán a betegség diagnózisát, de a beteg életkorát, életvitelének módját, a helyi viszonyokat, sőt még azt is, hogy tavasz, nyár, ősz vagy tél van-e. A diéta előírásánál azonban az egyik legfontosabb szempont a beteg ízlése. A legtöbb fogyókúrás diétánál is alapvetően bármit fogyaszthat a fogyni vágyó, csak a mértékkel kell vigyáznia: ha a kalóriabevitel egyensúlya a felhasználás irányába tolódik el, úgy a fogyás automatikusan bekövetkezik.

Házi főzés = hobbi – sikerforrás

Az elhúzódó járványos időszakban egyértelműen növekedett az otthon készített ételek aránya, a legtöbb háziasszony több időt tölt a konyhában. Meg kell vallani, ez önmagában nem feltétlenül csupán kellemes foglalatosság, hiszen arányaiban lényegesen több időt emészt fel az ételek elkészítése, és az étkezés maradékának felszámolása, mint maga az elkészült étel elfogyasztása. Éppen ezért lehet érdemes új receptek kipróbálása, ezáltal a főzés rutinjának magasabb szintre emelése, ami így öröm- és sikerforrásul szolgálhat nem csupán az étel elkészítőjének, de a finom fogások élvezőinek is. Következő lépés pedig a közös sütés-főzés lehet.

A jó alvás titka

Közismert, hogy lefekvés előtt túl bőségesen bevacsorázni nem szerencsés, de az kevéssé ismert, hogy nem csupán annak van jelentősége, hogy ágyba bújás előtt mennyi idővel étkezünk, de annak is, hogy mit eszünk. A jó alvás érdekében a cukor- és szénhidráttartalmú ételek egyértelműen kerülendőek, különösen alvászavarra hajlamos emberek esetében. A hangsúly a magasabb fehérjetartalmú ételekre kell, hogy helyeződjék, lehetőség szerint zöldségekkel, salátákkal kiegészítve. Kávé, kóla, tea, csokoládé fogyasztása délután 16 óra után már nem javasolt, mint ahogy az sem, hogy közvetlenül lefekvés előtt sok folyadékot igyunk, mert ezek megzavarhatják az éjszaka nyugalmát. Szerencsés, aki meg tudja tenni, hogy a napot rövid esti sétával zárja le.

A terítés szépsége

A legtöbb ember számára a rohanó mindennapokban annyi időt eltölteni egy-egy ebéddel, vacsorával, mint amennyi az ideális és kényelmes volna, szinte luxusnak minősül. Hogy ha már az ember több időt tölt a konyhában, új receptekkel kísérletezik, érdemes a terítésre odafigyelni, hangsúlyosabban kezelni. Egy szép, ízlésesen megválasztott papírszalvéta teljesen megváltoztathatja az asztal hangulatát, ilyenkor a legfinomabb étel is még finomabbnak érződik. Az asztal díszítésének további lehetőségei szinte kimeríthetetlenek, mindenki saját kedve szerint próbálkozhat vele!

Szerzők: Dr. Radics Judit pszichiáter, pszichoterapeuta, alvásszakértő főorvos és Kovács Gábor táplálkozásterapeuta