A fertőzésekre való fogékonyságot számtalan tényező határozza meg. Ezt befolyásolja a genetikai háttér, a védő felszínek, a bőr, a nyálkahártyák aktuális állapota, a táplálkozás, a higiénés körülmények stb.

A COVID-19-betegség

Klinikailag a SARS-CoV-2 által okozott COVID-19-betegség súlyosságát tekintve több formában zajlik. A betegek kis százalékában lehet tünetmentes, a betegek egy része enyhe légúti fertőzésnek megfelelő tüneteket mutat, egy részüknél COVID-19-tüdőgyulladás alakul ki, egy kis részüknél pedig ez utóbbihoz életveszélyes szövődményként légzési elégtelenség társul. Az, hogy melyik betegben melyik tüneti formája jelentkezik a betegségnek, a gyakorlati tapasztalatok alapján becsülhető. Tudjuk, hogy az idősebb kor, a társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, krónikus tüdőbetegség, rosszindulatú daganatok) magas rizikót jelentenek a súlyos szövődménnyel járó forma kialakulására.

A vírusok „fegyverrendszerei”

Minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak ismertek a vírusos fertőzéseik. Máig mintegy ötezer fajukat írták le, de a modern molekuláris biológiai technikáknak köszönhetően számukat több millióra becsülik. A sejtek megfertőződése úgy történik, hogy a vírusok a sejtek olyan felszíni részeihez (receptoraihoz) kötődnek, amelyek e sejtek számára nélkülözhetetlenek funkcióik ellátása szempontjából. Így a vírusok számára ezek a belépési kapuk rendelkezésre állnak.

Szervezetünk védőpajzsa

A vírusfertőzések ellen az egészséges immunrendszer több módon is védekezik. A természetes (veleszületett) immunitás időben az első, azonnali védelmi vonalat jelenti. Ez egy gyorsan reagáló „katasztrófaelhárító csapat” a szervezetben, viszont immunológiai értelemben „memóriával” nem rendelkezik. A természetes immunitás fontos része, hogy egyes, szinte az egész élővilágban megtalálható komponensei a betegséget okozó behatolók felszíni mintázatát ismerik fel, így reagálnak bizonyos vírusokkal, sőt a vírusok genetikai anyagával, a DNS- vagy RNS-molekulákkal is, és aktiválják a természetes immunitás többi sejtjét és funkcióját is. Ez lehet az alapja annak a felvetésnek, hogy a BCG-vel (Bacillus Calmette Guérin) tuberkulózis ellen oltott emberek általános immunvédettsége kissé erősebb lehet a vírusokkal szemben is.

Segítsük a szervezetünket!

A korábbi járványok alapján tudjuk, hogy a járvány hamarabb és nagyobb mértékben érinti a rossz táplálkozási és higiénés viszonyok között élőket. Ehhez társulnak a fertőzésekre való fogékonyságot tovább növelő krónikus betegségek. Mindezek alapján ahhoz, hogy lehetőség szerint ne kapjuk el a fertőzést, elsődleges teendőnk a higiénés és társadalmi rendszabályok betartása. Ahhoz, hogy a szervek (szív, tüdő, vese, endokrin mirigyek, máj, vérképző rendszer stb., beleértve az immunrendszert is) jól működjenek, stabil ionháztartás, enzimfunkciók, sejtanyagcsere, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek stb. szükségesek.

Megfelelő összetételű, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással biztosítani tudjuk belőlük a szükséges mennyiséget, ami mellett egészséges egyéneknek nincs szükségük külön pótlásukra. Ez napi 3-5 étkezést jelent, amelyek tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot (elsősorban összetett szénhidrátokat, de persze a testsúlytól függően megengedettek az egyszerű szénhidrátok is), zsiradékot, zöldséget, gyümölcsöt. A vitaminok közül kivételként meg kell említeni a D-vitamint. Magyarországon az emberek jellemzően kevés időt töltenek a napon, ezért a D-vitamin külön pótlása javasolt azoknál, akiknél a szérumban mért szintje nem éri el a normálértéket. Ezt támasztják alá azok a kutatási eredmények is, amelyek kimutatták, hogy bizonyos immunológiai kórképek, autoimmun betegségek és daganatos betegségek kialakulása összefüggésbe hozható az elégtelen D-vitamin-szinttel.