Kovács Lajos történész a dénesfai Cziráky-kastélyból 1971-ben a győri múzeumba került irathagyatékot dolgozta fel. Iloncsi irathagyatékéból eddig két kötet látott napvilágot a Rómer Flóris Múzeum gondozásában, amelyek a grófnő csaknem teljes levelezését tartalmazzák. A most megjelent harmadik kötetben a grófnő kilenc színműve kerül első ízben a közönség elé, Kovács Lajos kutató munkája nyomán.

A könyv értékes új anyaggal gazdagítja a kor irodalmát és Andrássy Ilonáról szóló ismereteinket is – hangsúlyozta Kovács Lajos – hiszen a szerző ezekbe a művekbe sok személyes történelmi anyagot is beépített. Iloncsi a versírás és festés mellett már fiatalon foglalkozott a színműírással is. 18 éves korában írta első zsengéit, az Erdélyi-érchegységben lévő dubrini vadászkastélyukban, már akkor komoly kérdések foglalkoztatták. A Wanda című írásában a zsarnokölés elméletet dolgozza fel, a Sámson című műve pedig a román mócokról szóló történet romantikus köntösbe bújtatva.

A drámaírást az 1930-as évek elején folytatta komolyabban, amikor Kenyeribe költözött a család és egy szíriai származású nevelőt fogadtak fel a gyerekek mellé. Ez a férfi segített neki többek között a háborús naplóját legépelni, szerkeszteni, valamint az új darabok kapcsán is tanácsokkal látta el. Két társadalmi drámája közül A hetedik parancsolat a generációs problémákat dolgozza fel, a társadalmi feszültségeket ábrázolja, egy pesti bérházban lakó gazdag bankár és egy öreg hivatalszolga sorsán keresztül. A legérdekesebb a Sztrájk című darab, amelyben Károlyi Mihálynak és Katusnak (Andrássy Katinka) kapcsolatát meséli el az írónő – tájékoztatott a szerző.

A Tiszavirág című lélektani drámája az apa lánya és az új mostoha konfliktusát állítja a középpontba. Testvérek a címe, az I. világháborúban, a fronton játszódó írásnak, amelyet saját élettapasztalatából merítve, egy zaklatási ügyet tár fel, valamint a háború tragédiáját eleveníti fel. Andrássy Ilona utolsó darabjának A kép a címe, a tragikomikus színmű 1935-ben játszódik, amelyben egy Bécsben élő lecsúszott arisztokrata család életét mutatja be.

Iloncsi egyetlen műve sem került színpadra, ennek több oka is lehetett a kutató szerint. Egyrészt Iloncsi nem tartozott a főváros irodalmi céhhez, másrészt politika okok miatt mellőzték. Kovács Lajos úgy véli, ezek a színdarabok ma is élvezetesek, nem avultak el és nem hatnak idejétmúltnak. Mondanivalójuk ma is aktuálisak az emberi természetről, az emberi konfliktusokról, a politika mozgatórúgóiról.

A szerző a hagyaték lezárásaként szeretné kiadatni Iloncsi verseit és regénytöredékeit is.

Andrássy Ilona grófnő: Színművek című kötetét Kovács Lajos október 18 -án, vasárnap 17 órakor mutatja be az Esterházy-palotában.