A koronavírus által okozott tüdőgyulladás gyakran túlhegesedést okoz, amely kezelést, s gyakori ellenőrzést igényel. Az eddigi vizsgálatok szerint több ilyen beteg a gyógyulást követő fél évben újra kórházba kerülhet. A Semmelweis Egyetem most ígéretes kutatásba fogott a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs egyetemi spin-off cég együttműködésében, dr. Fekete Andrea docens vezetésével.

Az egyetem rektora, dr. Merkely Béla professzor utalt rá: COVID-19 betegség kétféle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik eset pedig az, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből Az utóbbi oka az úgynevezett citokin vihar, amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet, ennek leküzdésében a tüdőhegesedés kezelésében lehet segítségünkre a fluvoxamin terápia.

Az alapötlet tulajdonképpen egyszerű – szögezi le dr. Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs biotech társalapító ügyvezetője. Korábbi neurobiológai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre. A Sigma-1 receptort először az 1970-es években írták le a központi idegrendszerben. Alapvetően agyi funkciókhoz kapcsolták a szerepét, például a memóriában, viselkedésben tulajdonítottak neki szabályozó funkciót.

Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai során derült ki, hogy a szervezet más területein is jelen lehet ez a receptor, és a sokféle funkciója közül egyik éppen a  gyulladás csökkenése. Azt már az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán működő, dr. Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus.

Felfedezésüket – miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap publikálta. 

A fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását – részletezi dr. Fekete Andrea. A koronavírus következtében kialakult tüdőgyulladás akut szakaszában az úgynevezett citokin vihart gátolja oly módon, hogy a gyulladást beindító anyagok termelődését csökkenti. Emellett pedig hosszú távon a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli, ezáltal kisebb felületen károsodik a tüdő, vagyis nagyobb marad a légzőfelület.

A szakemberek azt várják a terápia hatásaként, hogy a koronavírus szövődményként kialakuló és gyakran elhúzódó légzési nehezítettség is rövidebb ideig áll majd fenn.

A munkacsoport nagyon gyorsan és kreatívan reagált a pandémia kapcsán kialakult helyzetre – tette hozzá dr. Szabó Attila az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese. Megvizsgálták annak lehetőségét, hogy a COVID-19 vírusfertőzés során jelentkező akut tüdőgyulladás és a hosszútávú szövődmények terápiájában segíthet-e a fluvoxamin. Az orvosokból, vegyészekből, biomérnökből és biológusokból álló multidiszciplináris kutatócsoport (szenior tagjai: Balogh Dóra, Hodrea Judit, Hosszú Ádám) rekordsebességgel végezte el a szükséges állatkísérleteket – ismerteti a rektorhelyettes.  Meggyőző eredményeikre alapozva az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyorsított eljárásban engedélyezte a klinikai vizsgálatok megkezdését.

A száz középsúlyos, kórházi kezelésre szoruló beteg bevonásával és egyéves követésével zajló vizsgálat novemberben kezdődhet a Semmelweis Egyetemen, ahol a betegek a kórházi kezelés részeként, és ezt követően bizonyos ideig otthon is kapják majd a fluvoxamin hatóanyagú tablettát.

A mintegy félmilliárd forintos klinikai tanulmány jelentős kormányzati  és egyetemi saját forrás mellett biotech magánbefektetői (Várkonyi Attila, Lantos Csaba, Duda Ernő és Rekeczky Csaba) támogatással valósul meg. 

Nagyon ritkán fordul elő a magyar gyógyszerkutatás történetében, hogy egy hazai szabadalom eljut az úgynevezett klinikai vizsgálatok kettes fázisába, amikor lehetőség nyílik a betegeken történő alkalmazásra.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem