Nem ismerte el az előre kitervelt emberölés kísérletét a győri Jedlik szakközépiskolában tanárnőjét megszurkáló diák, aki azt állította: azt sem tudta, hogy a pedagógus közfeladatot ellátó személy. A tárgyalás ma a vádlott kihallgatásával folytatódott.

A nyári előkészítő tárgyaláson a vádlott csak részleges beismerő vallomást tett (annyit ismert el, hogy ő szúrt), s nem akart lemondani a tárgyalás jogáról. Ma a Győri Törvényszéken dr. Szabó Krisztián már a vádlott kihallgatásával folytatta a pert.

Közismert, hogy a vádirat szerint – melyet dr. Mészáros Zsolt ügyész már az előkészítő tárgyaláson ismertetett – a 17 éves H. A. tanuló a második tanórán korábbi dolgozatára hármast kapott matekból. A maximalista fiút ez rettenetesen felzaklatta. Osztálytársai előtt kijelentette, le fogja szúrni osztályfőnökét, a matematikát és fizikát tanító tanárnőt. Korábban is voltak hasonlóan indulatos megjegyzései, ezért osztálytársai nem is vették komolyan a szavait. A fiú azonban most tíz centiméter pengehosszúságú kését is mutogatta a többieknek.

A következő angolórán zenét hallgatott és azt mondta a társainak, nem tanul, mert nem lesz óra és dolgozat sem az angol utáni matekon. Ezután az óra végén elajándékozta fülhallgatóját, mondván, neki arra már nem lesz szüksége.

A matekóra elején odament a tanárnő asztalához azzal az ürüggyel, hogy mutat neki valamit a füzetében. Az 51 éves tanárnő mögé lépett és bal lapockatájékon hátba szúrta. A pedagógus a földre rogyott, ekkor a fiú mellé guggolt és a feje fölé emelt késsel még kétszer lesújtott a fekvő tanárnő nyaka és mellkasa irányába.

A fiút az egyik osztálytársa fékezte meg, aki elvette tőle a kést. A vádirat szerint mikor megkérdezte a diáktársa, hogy ezt miért csinálta, annyit válaszolt: Majd ebből tanul, elegem van a tanárnőből. A pedagógus a szúrások következtében életveszélyes állapotba került, légmell és vérmell alakult ki nála, s a bal tüdeje is összeesett. Több végtagja is súlyosan megsérült.

A hétfői tárgyaláson a sértett tanárnő jogi képviselője polgári jogi igényt nem jelentett be. A bíró – már csak azért is, mert az egyik ülnök betegsége miatt változott a büntetőtanács személyi összetétele – részletesen felidézte az előkészítő ülésen elhangzottakat, és az azóta történteket. Értékelték a vádlott ügyvédjének, dr. Faragó Péternek a beadványát, mely magánszakértők egyesített orvosszakértői véleményét tartalmazta. A védelem megkérdőjelezte, hogy a hivatalos igazságügyi szakértőnek volt-e kompetenciája gyermek- és ifjúságpszichológiai kérdésekben eljárni. A bíróság az igazságügyi szakértők legmagasabb hivatalos fórumát kérdezte erről, s kiderült, hogy dr. Szabó Ferenc és dr. Tóth Zsuzsa a szükséges kompetencia birtokában jogszerűen végezte el a vizsgálatot. A törvényszék a magánszakértői véleményt – melyben még az is szerepelt, mint később kiderült, hogy a vádlott autista – nem tudja figyelembe venni, jelentette ki a büntetőtanács elnöke.

A védelem azt is szóvá tette, hogy a Jedlikben nem közölték a tanulókkal: a pedagógus fokozott büntetőjogi védelmet élvez, pedig ezt például a kalauzok esetében már a vonatok hangszóróin is folyamatosan tudatják az utasokkal.

Kihallgatása során a vádlottat megkérdezte az ügyész: mi vezetett a tanárnő súlyos bántalmazásához. ,,Az iskolai stressz, és az, hogy maximalista vagyok, a hármast vagy az az alatti érdemjegyet nem bírom elviselni” – válaszolta. ,,Érte-e sérelem a tanárnő részéről” – faggatta tovább dr. Mészáros Zsolt. ,,Nem ért, nem is haragudtam rá” – felelte H. A. ,,Méltánytalannak érezte-e a hármas osztályzatot?” – folytatta az ügyész. ,,Jobbra számítottam, a pontok számításakor tévedett is a tanárnő, de sehogy nem kaphattam volna jobb jegyet, mert nem értem el az ahhoz szükséges százalékot” – így a vádlott. ,,Tett-e a társainak fenyegető megjegyzéseket a tanárnőről?” – hangzott a következő kérdés. ,,Frusztrált voltam ideges, de nem volt fenyegető szándék a szavaimban. Mások is mindig mondtak hasonlókat a tanárnőről és a módszereiről. Sem én, sem ők nem gondolták, hogy valaki megszurkálja őt” – magyarázta a vádlott. H. A. azt állította, a cselekmény idejére nála „filmszakadás” történt. Már csak attól a pillanattól emlékszik a történtekre, amikor állt a tanári asztal mellett, vagy ült a széken, kezében a véres késsel, melyet egyik diáktársa csavart ki a kezéből.

,,Nem kellett csavarni, mert önként odaadtam” – állította H. A.

,,A „filmszakadás” után mi volt az első kép, amit látott?” – faggatták tovább.

,,Kezemben volt a véres kés, amit az osztálytársam elkért tőlem. A tanárnő a folyosón sikoltozott. Akkor már sejtettem, hogy én szúrtam meg, de nem emlékszem rá” – felelte.

Bicska azért volt nála, mert a védőügyvéd szerint a kollégium az előírt, otthonról hozott felszerelések között kést is kért a diákoktól. Ezt egy másik szülőtől tudják.

,,De miért hordta az iskolába is magával?” – kérdezte a bíró.

,,Beletettem a táskába, soha nem vettem ki onnan, de nem volt célom vele” – vallotta H. A., aki most egy budapesti középiskolában távoktatás keretében tanul. Egyébként házi őrizetben van.

Vallomást tett édesanyja is, ő azt mondta: a gyermek az édesapjához hasonlóan maximalista és mindig a teljesítmény hajtotta. ,,Hirtelen természetű, viszont szélsőséges cselekedetekre soha nem volt hajlamos” – bizonygatta az édesanyja, aki ráerősített arra a magánszakértői véleményre, miszerint autista lehet a fia.

A büntetőper az osztálytársak meghallgatásával folytatódik, de mivel ők fiatalkorúak, zárt tárgyalást kell elrendelni. A legközelebbi nyilvános ülést februárban tarják, amikor megnézik a folyosó kamerái által készített felvételt is a bűncselekményről.