A Biblia gazdaságetikai elveit, gazdasági tanácsait elemzi a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, Balassa Bernadett. A kutatás részeként vallási szakértőkkel és vállalatvezetőkkel készített mélyinterjúkat. Etikusság, becsületesség, hűség (az adott szó ereje), családközpontúság és felelősség köti össze az aktív hitéletet élő vállalatvezetők tevékenységét.
Tizenhárom országra terjesztette ki a zsidó és keresztény gazdasági értékorientációt kutató vizsgálatait a Széchenyi-egyetem doktorjelöltje az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját is elnyert munkájában. Témaválasztása még az első TDK-dolgozatából, 2011-ből ered, amikor a Biblia gazdaságetikai elveit kezdte keresni és levezetni. Marketing szakon végzett a győri egyetemen, és rövid ideig egy kommunikációs ügynökségnél helyezkedett el, de hamar ráeszmélt arra, hogy neki a kutatásban, az akadémiai szférában lenne a helye. Beiratkozott a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolába, jelenleg disszertációját írja (témavezetője dr. Somogyi Ferenc), műhelyvita előtt áll, doktorjelölt. Közben tanársegédként dolgozik a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszéken, mikro- és makroökonómiát, üzleti etikát tanít. Doktori munkájában a nagymintás gazdaságetikai vizsgálatokon túl mélyinterjúkat is készített egyházi és a gazdasági vezetőkkel egyaránt.
A katolikus egyház gazdasági tanításaival kapcsolatban dr. Baritz Laura Sarolta nővérrel beszélgetett, aki a Corvinuson doktorált, és gazdasági végzettsége is van. Dr. Szabó B. András, Pestújhely-újpalotai lelkész az evangélikusok, Bogárdi Szabó István zsinati elnök a reformátusok, dr. Mondovics Gábor gazdasági vezető és Szikora Márton a Hit Gyülekezetének nézeteit fejtette ki, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség részéről pedig Réti János beszélt.
„A katolikus egyház gazdasági-társadalmi tanítását évszázadosan a pápai enciklikákból összegyűjtötték, és bárki számára elérhető. Laura nővér is ehhez nyúlt vissza és zömében absztrakt elvekről beszélt, amikor az interjút adta. A többi egyház szakértői kifejtették, hogy nincsen olyan jellegű teológiai hivataluk, ahol a gazdasági elveket rögzítették volna. Ahogy a Bibliát, vagy a Talmudot értelmezik, aszerint próbálják gazdasági elveiket is levonni” – mondta Balassa Bernadett.
Az anyagiakhoz való viszonyulás nagyon hasonló az egyházakban. A legtöbben azt mondták, hogy alapvetően nem rossz dolog a pénz, de a pénznek kell szolgálnia az embert, nem pedig fordítva. A problémát az okozza, ha felborul a mi miért van sorrend, és a telhetetlenség, a fukarság győz. Minden esetben a mértékletességet kellene követni, így a fenntartható fejlődés érdekében is. A protestánsok például Isten mindenhatóságából fakadóan úgy gondolják, hogy bár nem teljesen korlátozottak a természeti erőforrások, hiszen a Teremtő Isten képes beavatkozni, és megsokszorozni a természeti lehetőségeket, emellett ugyanakkor Mózes első könyvének soraira is felhívják a figyelmet. ”És fogta az ÚRisten az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.” Igen, az embernek őriznie is kell a kertet. Műveli és őrzi azt. A kettősségnek meg kell lennie a természethez való viszonyunkban: egyrészt nem kizsákmányolva ugyan, de használhatjuk a természeti erőforrásokat, másrészt őriznünk is kell azokat. Ahogy az Édenben is meg kellett (volna) tennie mindezt az első emberpárnak.
A jó sáfárság gondolata markánsan megjelent a felekezetek képviselőjével készült interjúban. Az embernek el kell számolnia végül, hogyan is viszonyult az anyagi javakhoz. Felelősségünk van azzal kapcsolatban, hogyan bánunk javainkkal, és lesz végső elszámolás. A katolikus nővérrel beszélgetve az emberközpontúság, a közjó szolgálata jelent meg: ne a hasznot maximalizáljuk, hanem az emberi méltóság tisztelete álljon a középpontban. A reformátusoknál előtérbe került a szorgalmas munkavégzés a felnőtt élet minden szakaszában, így nyugdíjas korban is. Az evangélikusoknál a szociális biztonság volt előtérben, a hivatás lutheri gondolata. Az állam szerepét kiemelték a gazdaságpolitikában. Ezzel szemben a zsidó interjúban inkább a magántulajdon szentsége, a piaci koordináció volt erőteljesebb, miközben a bizalomra, igazságosságra tették a hangsúlyt. A Hit Gyülekezetében azt emelték ki, hogy a javakat nem itt gyűjtjük, ettől függetlenül a prosperitásnak, a növekedésnek fontos szerepe van. Úgy kell gazdálkodni, úgy kell hasznosítani az értékeket a világban, hogy ne zsákmányoljuk ki erőforrásainkat.
A vállalatvezetői körben hét anonim interjú készült, öt keresztény és két zsidó vállalkozóval a kereskedelemből, energetikából, gép- és építőiparból. A keresztény vallásúak között volt egy katolikus, két református, egy pünkösdi egyházhoz és egy Hit Gyülekezetéhez tartozó vállalatvezető. Szinte mindegyüknek erőteljes a felekezeti szerepvállalásuk. Régóta kis- és középvállalkozásokat vezetnek. Egyikük kiemelte például, hogy meggazdagodni bár nem tudott a saját elvei mentén, de negyedszázada stabilan működik a vállalkozása, és ezt már önmagában eredményként könyveli el.
„Egyrészt azt vizsgáltam, hogy a saját felekezetük tanítását mennyire hangsúlyozzák, másrészt milyen elveket követnek egyénileg, és milyen konfliktusokat élnek meg hitükből fakadóan. Esetükben nem annyira a felekezeti mintázatok körvonalazódtak hangsúlyosan, inkább az egyéni értékrend szerepe, a családból hozott példa volt meghatározó, azt igyekeznek követni, továbbvinni ők is” – mondta a vállalatvezetői mélyinterjúkról Balassa Bernadett.
A keresztény vállalkozók közül mindenki kiemelte, hogy a bibliai elveket lehet és tudja is alkalmazni a cégénél. A zsidó megkérdezettek azt mondták, hogy főleg a tradíciókra, családi példákra, elődeik gyakorlatára hagyatkoznak döntéseikben. Összességében az etikusságot, becsületességet, hűséget (az adott szó erejét), a családközpontúságot mindannyian alapvetőnek tartják, és közös bennük, hogy akkor is hűek maradnak szerződéseikhez, ha azokból esetleg káruk keletkezik. Vagyis veszteségeket is képesek elkönyvelni annak érdekében, hogy az elveiket követni tudják. Valamennyien aktív társadalmi szerepet vállalnak, részt vesznek a civil szféra, a karitatív szervezetek életében.
„A keresztény vállalkozók közül mindenki kiemelte, hogy a bibliai elveket lehet és tudja is alkalmazni a cégénél” – mondta Balassa Bernadett.
A közösségi felelősségvállalás és a családközpontúság gondolata szinte minden vallásos vállalkozónál megjelenik. Próbálják nem túlterhelni a munkatársaikat. Ahogy egyikük fogalmazott: „Ne fárasszuk le a munkahelyen a munkavállalót úgy, hogy otthon már használhatatlan legyen. Ez a vállalatvezető és a menedzsment felelőssége.” Azzal, hogy kollektívájuk magánéletére is odafigyelnek, a fluktuációt is sikerül kordában tartaniuk.
Vallják, hogy nem lehet kettéválasztani a hitet és munkavégzést. Ez esetben vagy az egyik, vagy a másik nem lesz igaz. Nem lehet hétvégén látogatni az istentiszteleteket, hétközben pedig ügyeskedni. Problémaként élik meg ugyanakkor az üzleti életben, hogy sokszor visszaélnek a bizalmukkal. Megrökönyödve tapasztalják, hogy valaki eleve úgy köt üzletet, hogy nem is áll szándékában teljesíteni a megállapodást.
A korrupció csak annak nem jelent problémát, aki nem a fertőzött területek valamelyikén tevékenykedik. Sok példát hoztak fel arra, hogy mekkora méretű üzletektől estek el azért, mert nem mentek bele ilyen jellegű játszmákba. Inkább képesek voltak elviselni veszteségeket csak azért, hogy az elveiket követni tudják. Problémaként jelölték meg viszont a magas vállalkozói terheket. Igyekeznek az állam felé is megfelelni, tisztességesen adózni, beütik a pénztárgépbe a tételeket, de tudják, hogy a versenytársak egy része ezt nem teszi meg, és ebből versenyhátrányuk keletkezik.
„Még a munkamorál okozott számukra problémát. A református interjúalany például azt mondta, a saját egyházában is azt tapasztalja, hogy a klasszikus, szorgos munkavégzés, a megtakarító életmód, a protestáns munkamorál a felnövekvő generációkból már kiveszni látszik” – emelte ki Balassa Bernadett. A fiatal kutató úgy látja, érdemes tanulmányozni a Biblia gazdaságetikai elveit, gazdasági élettel kapcsolatos tanácsait, mert azok alkalmazhatóak a gyakorlatban, bizalmat és stabilitást eredményeznek a környezetben, az üzleti életben is. Kutatóként is érdemes elmélyülni bennük, mert piaci és társadalmi megtérülést hozhatnak a mindennapokban.
Fotó: Májer Csaba József
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem