Aki a napokban járt a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban, az tapasztalhatta, hogy a Szent István vértanúról elnevezett déli hajót lezárták a nagyközönség elől. Mi bejutottunk a lezárt területre és kiderítettük, mi történik a „színfalak” mögött.
A déli hajóban jelenleg állványok sokasága és egy épített födém látható, valamint szorgos kezek munkája tapasztalható. A bazilika hároméves felújításának részleteibe Gyarmati András főrestaurátor avat be. A jelenlegi munkálatok során mintegy 1440 négyzetméter falképet restaurálnak, és több mint 2500 négyzetméter kő- és falfelületet tisztítanak meg, hoznak helyre.
A hároméves projekt keretében megtörténik a főtemplomban található oltárok, művészeti alkotások teljes körű restaurálása. A rekonstrukció idején a székesegyház megújuló belső tereit a szakemberek szakaszosan zárják le, biztosítva a liturgikus események zavartalanságát – tájékoztatott Gyarmati András. A szakember elmondta: nehéz a feladatuk, hiszen nagy tömegű, nagy mennyiségű felületeket, sokféle anyagú és jellegű műtárgyat kell kezelniük. A harminc restaurátor számára ezek jelentik a legnagyobb kihívást.
Gyarmati András restaurátor
A festőrestaurátorok munkája széles körű, hiszen a boltozati falképek mellett oltárképek, vászonképek és az oldalfalakon található nagyméretű festmények is felújításra várnak. Ilyen például a déli hajóban található Paul Troger mellékoltárkép, amely Szent István első vértanú megkövezését ábrázolja. „A restaurálás során a legnagyobb dilemmánk, hogyan tudunk kapcsolódni elődeink munkájához úgy, hogy érvényre tudjuk juttatni a tárgytörténethez tartozó értékeket és az eredetiség szempontjait is.” Hiszen olyan falképeket kell felújítaniuk, amelyeket a 20. században már legalább háromszor restauráltak. Leírásokból, fotódokumentációkból ismerik, az eredeti és a felújítások során „létrejött” alkotásokat. A székesegyházban található festményeket soha nem tudták egyszerre helyreállítani, most ez megtörténik. Gyöpös Miklós festőrestaurátor például már a ’80-as években is dolgozott a székesegyház „megszépítésén”, és ezúttal is ő az egyike azoknak, akik a freskókat restaurálják.
1440 négyzetméter falképet restaurálnak
Tetemes munka vár a faszobrászokra is, rengeteg aranyozott faragvány, szobor díszíti a székesegyházat. A mozdítható, szállítható fatárgyakat fővárosi és Budapest környéki restaurátor műhelyekbe szállították, ahol a fa műtárgyak, az aranyozott fafaragványok, szobrok feltárása, tisztítása zajlik.
A kőszobrász-restaurátorok feladata többek mellett a salzburgi mészkőből készült felületek, az oltárok, kőtárgyak, valamint a falakon található márvány és kőutánzatok tisztítása. Gyarmati András elárulta, a székesegyházban nem minden kő, és nem minden márvány, ami annak látszik. Van olyan felület, amely modellgipszből készült színezéssel, felfényezéssel, festéssel, van, ami műkőből, van, ami gipszből. Azonban ezeket is fel kell újítani.
Nem minden kő, és nem minden márvány, ami annak látszik
A fémrestaurátorok feladta a kovácsoltvas díszek, rácsok, ajtók, a tabernákulum-ajtók helyreállítása. Ezeken túl a textilek megújítása is megtörténik, a zászlóké, a különféle kárpitos és textiles tárgyaké.
A tervek szerint idén adventre elkészül a déli hajó felújítása, valamint az orgona karzatának restaurálása. 2020-ban az északi mellékhajó felújítása következik, ott azonban már kevesebb lesz a munka, ugyanis két évvel ezelőtt a Mária oltár és környezete elkészült. A szentély felújítási munkálatait 2021-ben végzik el, majd 2022 első félévében a főhajó „maradék” felületének felújítási munkálatai fejeződnek be.
Szerző: Földvári Gabriella
Fotó: Marcali Gábor