Százmilliárd eurós összeggel indul el idén az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramja.

A pályázatok témáit az olyan nagy technológiai platformok javaslata alapján határozzák majd meg, mint az Európai Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat. A szervezet decemberben új elnököt választott: dr. Horváth Zoltánt, a győri Széchenyi István Egyetem professzorát. Az Európai Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (EU-MATHS-IN) a kontinens egyik jelentős technológiai platformja, amely Spanyolországtól Francia- és Németországon át hazánkig 17 állam ipari matematikai hálózatát fogja össze.

A szervezet tisztújításán nagy versenyben dr. Horváth Zoltánt, a Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének professzorát választották meg elnöknek, aki korábban a végrehajtó bizottság tagjaként, majd alelnökként tevékenykedett. Mandátuma három évre szól. Mindez a győri intézmény és a magyar tudományos közösség elismerését is jelenti. Dr. Horváth Zoltán kérdésünkre kifejtette, az EU-MATHS-IN nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy az európai kutatás milyen irányba megy a következő években.

„A Horizont 2020 folytatásaként idén indul az EU Európai Horizont nevet viselő kutatási és innovációs keretprogramja, 100 milliárd eurós összeggel. A legnagyobb technológiai platformok – köztük az EU-MATHS-IN – véleménye alapján határozzák meg, milyen kutatási témákra írnak
ki pályázatokat. Ennek érdekében másik hét platformmal – többek között a
szuperszámítógépeket (ETP4HPC), a mesterséges intelligenciát (AIOTI, az 5G-t (5GIA) vagy a nagy adathalmazokat, azaz úgynevezett big datát kutató (BDVA) szervezettel – fogtunk össze, hogy közösen tegyük meg javaslatainkat” – magyarázta a professzor.

Hozzátette: az ipari matematikai technológiákban a szimuláció vagy az optimalizáció mellett a legfontosabbnak a digitális ikrek területe ígérkezik. Az utóbbi a szimulációs módszertan rendkívül nagy jövőjű új generációját jelenti, amiben nemcsak szimulálják a valóság egy fizikai egységét, mondjuk egy szélerőművet, hanem a rajta lévő szenzorok által szolgáltatott adatok révén folyamatosan újrakalibrálják a modellt.

A digitális leképezés óriási értéket képvisel, mert általa sokkal pontosabban előrejelezhetők a változások, például a meghibásodások. Ez is mutatja, hogy az ipari matematika forintosítható haszonnal kecsegtet a gazdaság szereplői számára, s ennek minél szélesebb körben való megismertetését a nemzeti hálózatok jó gyakorlatainak elterjesztésével is segíti az EU-MATHS-IN. A szervezetnek a magyar HU-MATHS-IN is tagja, amely hét hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját fogja össze, ugyancsak dr. Horváth Zoltán elnökletével. A HU-MATHS-IN működése, tevékenysége a Széchenyi István Egyetem sikeres európai uniós pályázata révén erősödött meg, teljesedett ki az elmúlt időszakban.

„Ezek a kutatócsoportok több tudományág összefogásával, lényeges matematikai tartalom hozzáadásával érnek el fontos eredményeket. A Széchenyi István Egyetemen is működik ilyen, amelynek matematikusokon kívül informatikus, villamosmérnök és mechatronikus tagja van. Nagyon is gyakorlati kutatásokról van tehát szó” – hangsúlyozta.

Megjegyezte: szeretnék elérni, hogy ezzel a ténnyel a vállalatvezetők és a döntéshozók is minél inkább tisztában legyenek. Ennek érdekében 2021 első negyedévében partnertalálkozókat tartanak, amelyeken a járványterjedés gazdasági hatásai, az egészségiparban használható hálózattudomány és adatbányászat, a gépi tanulás orvosi és ipari környezetben való alkalmazása, a pénzügyi kockázatmodellezés, valamint a járműipari ipari matematikai módszerek állnak majd a középpontban.

Forrás: Széchenyi István Egyetem