Az ázsiai márványospoloska sajnos Magyarországon is elterjedt. Ázsiából kereskedelmi szállítmányokkal érkezett az Egyesült Államokba, majd Európába. Nemcsak élelmiszer- vagy növényszállítmányokkal lehet behurcolni, hanem bármilyen áruval. Az említett országokban már jelentős mezőgazdasági károkat okozott az elmúlt években.
Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének docense a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy „behurcolás alatt kétféle módszert különböztetnek meg. Az egyik, amikor egy ízelt lábú szervezetet szándékosan telepítenek át egy, az élőhelyétől távol eső vidékre praktikai okokból, a másik, amikor nem szándékosan hozzák be az adott rovart és kártevő válik belőle”.
Ez történt a márványpoloska esetében is. Nagy valószínűséggel zárt térben kereskedelmi vagy más utasforgalommal Európa több részére is eljutott, és mivel a környezeti-ökológiai feltételek kedveztek a rovarnak, ezért megtelepedett.
A környezetünkben azonban nemcsak az ázsiai márványpoloska, hanem még nagyon sokféle poloskafaj él, melyek között rengeteg az őshonos, és a ragadozó életmódot folytató hasznos poloska.
A problémát az úgynevezett fitofág poloskák jelentik, melyek növényevők. Jellemző rájuk, hogy sokféle növényen képesek megélni, főleg a termesztett növényeken. Ezek termését tönkreteszik, hiszen azzal táplálkoznak, mezőgazdasági kártevők.
Óriási távolságokat képesek megtenni nemcsak kereskedelmi és utasforgalommal, hanem saját erejüknek köszönhetően is, és mivel nagy a tűrőképességük, gyakorlatilag a kontinens legkülönbözőbb helyein képesek megtelepedni és megélni.
A kártevők elől a termést meg lehet védeni, de csak akkor, ha kis mennyiségről van szó. Lehetőleg sűrű szövésű hálóval fedjük le a megóvni kívánt gyümölcsöt vagy zöldséget, így a poloska nem képes megközelíteni. A többhektárnyi ültetvény megvédése lehetetlen.
Az egyetlen módszer, amellyel ekkora felületeket meg lehet védeni, az a kémiai védekezés, a rovarölő szerek használata. Sajnos jelenleg a széles hatásspektrumú szerek azok, amelyek a poloskák ellen hatnak. Ezek azonban nemcsak a kártevőket, hanem azokat a hasznos szervezeteket is képesek elpusztítani, melyek a levéltetvek és a takácsatkák szabályozásáért felelnek.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
hirado.hu