Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon, szinte dupla annyi kérelem érkezett a Nyelvtudományi Intézethez 2020-ban, mint az azt megelőző években.

Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs tájékoztatása szerint ennek az oka talán az lehetett, hogy a szülők jobban ráértek a neveken gondolkozni a járvány alatt – írja a 24.hu.

A Nyelvtudományi Intézet a Miniszterelnökségtől kapja meg a névkérelmeket, és jogszabály határozza meg, hogy 30 napon belül szakvéleményt kell írniuk arról, hogy javasolják-e az adott nevet anyakönyvezésre, amit minden esetben indokolniuk kell.

A 24.hu megkeresésére Dr. Raátz Judit közölte, hogy az intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, és mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat.

Példaként említette a következő neveket: Fanny, Monika, Zaya, Wanda, Jasmin, Dorothy, Jennifer, Antony, Theo, Lukas. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Magyarországon jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni, így a felsorolt alakok nem anyakönyvezhetők.

A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt, idegen eredetű.

Ilyen például a 2020-ban elfogadott női nevek közül a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella, az angol Héli. A férfinevek között szintén találunk arab (Oszama, Latif, Farisz, Fadi), német (Randolf), angol (Lex, Szkott), ónorvég (Ejnár) és héber (Raziel, Zetár) neveket.

Dr. Raátz Judit beszélt arról is, hogy a „hagyományos” nevek eltűnnek, a nőknél gyorsabban, mint a férfiaknál. Nőknél az újszülöttek esetében nincs a száz leggyakoribb névben a Mária, Katalin, Erzsébet, de helyettük ezeknek a neveknek a rokon neveit használják, mint a Mira, Maja (Mária), Elizabet, Eliza. A férfinevek esetében viszont a száz leggyakoribb névben még ott vannak az olyan klasszikus nevek, mint a József, János, István és Sándor.

Forrás: 24.hu