Családi szennyest teregetett, és milyen jól tette az ismert színész, Járai Máté. A nagy nyilvánosság előtt beszélt Friderikusz Sándor Életünk története című műsorában többek között gyermekkoráról, alkoholbeteg szüleiről. Édesapja, édesanyja már megszabadultak függőségüktől, de szervezetüket igencsak megviselte az évtizedekig tartó romboló szenvedély. Máté a szüleiről mint saját gyermekeiről gondoskodik most.

Csak becsült adat, de hazánkban a felnőtt alkoholfüggők száma megközelíti az 1 milliót, az ilyen családokban felnövekvő gyermekeké pedig a 400 ezret.

Mátéval a televízióműsor után vette fel a kapcsolatot Árpás Márta, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, aki Győrött, a Színes Fogadó Tér Szenvedélybetegek Intézményében szervezi az Apa, Anya, Pia csoport elindítását. Itt hiteles és hasznos információval szolgálnak majd a „szenvedélybetegség a családban” témakörben, lehetőséget teremtenek a sorstárs közösség megélésére.

A Győr+ Rádió Győr+ Este műsorában az érintett és a szakember összekapcsolódott, Járai Máté történetén keresztül még többet megtudhattunk arról a folyamatról, ami a szenvedélybeteg családban felnőtt gyermekekben zajlott, illetve zajlik a mai napig.

,,Aki alkoholista szülők gyermeke, az sokáig nem is tudja, hogy az, amiben él, nem normális – kezdte történetét Járai Máté, az ismert színész. – Az tudni kell, hogy anyám a híres filmrendező, Maár Gyula lánya, így hamar hozzászoktam, hogy nálunk mindig hatalmas bulik folytak, szüleim nagyon bohémek voltak, körülöttem mindig mindenki ivott és dohányzott. Amikor átmentem a szomszéd gyerekekhez, akkor szembesültem azzal, hogy vannak családok, akik nem így élnek.”

„Furcsa”– ezzel a szóval írta le édesanyja viselkedését az óvodáskorú Máté, amikor nap mint nap szembesült az italozás káros hatásaival. Abba nőtt bele, hogy nem kapja meg azt a figyelmet, amire szüksége lett volna, hogy nem számíthat szüleire. És bár 16 évvel később megszületett Emma húga, gyakorlatilag egyedül nőtt fel.

Tegyük azt is rögtön hozzá, hogy szülei sohasem bántották, sohasem voltak vele agresszívek. Évek múltán szembesült azzal, hogy nincs közös élménye velük, sohasem társasoztak, nem sütiztek a Gerbeaud teraszán, nem kirándultak a Bakonyban. Az általános iskolában Máté szerepléseit a szülei sohasem nézték meg, de a Győri Nemzeti Színházas premierjeire sem jöttek el.

Szégyenérzet, állandó kompenzáció kövezi ki az alkoholbeteg szülők gyermekének útját a felnőtté válásig.

Árpás Márta a történetre reagálva felhívta a figyelmet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapesti Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának az Elfeledett gyermekek családi titkai című kiadványára, melyben négy kategóriát állít fel az alkoholista szülők gyermekeire. Az első a bohóc, aki humorral oldja a bajt, szórakoztatja a többieket, ha valaki így tud viselkedni, akkor nem lehet nagy a probléma. Ez jellemző leginkább Máté gyermekkori énjére.

A második az üdvöske, a jó gyerek, aki anyuka helyett anyuka, és mindenben nagyon jól teljesít. A harmadik ennek az ellentéte, a fekete bárány, aki kriminalizálódik, lóg az iskolából, mindig bajba sodródik, ez jellemző Máté húga, Emma gyermekkori viselkedésére. A negyedik kategória az elfeledett gyermekek, akik korán megtanulják, hogy nekik az a legjobb, ha észrevétlenek maradnak. Ezzel a négy szereppel dolgozik a Máltai Szeretetszolgálat segítő csoportja.

Az alkohol nemcsak a szervezetet, de a családi büdzsét is sokszor lenullázta. Járaiék komoly anyagi problémákkal küszködtek, ha valami elromlott a lakásban, akkor arra a megoldás egy év múltán érkezett. Amikor leszakadt a redőny Máté szobájában, akkor a sötét jó sokáig vele maradt. Ez a jelenet nemrégiben megismétlődött Máté és felesége, Kíra otthonában. „Ott álltam a leszakadt redőny előtt, és újra az a kis Máté voltam, aki ott áll a Virányos úti nappaliban. A feleségem odajött, átölelt, és azt mondta, nincs semmi baj, hívjuk a redőnyösöket, és holnap meg fogják csinálni. Erről szól most az életem egy része, hogy pszichológusokkal oldjam ezeket az ártó beidegződéseket.”

Idilli és boldog azonban az az állapot, amelyet 22 éve kezdtek el közösen felépíteni feleségével. Jó házasságban és jó anyagi körülmények között élnek, a magán- és a családi élete azonban kettévált, ez utóbbi ugyanis egyet jelent a problémamegoldással. Bár az elején próbált ettől szabadulni, idővel rájött, hogy ezek benne élnek, és most ezen dolgozik, hogy letegye a béklyókat.

Az sem véletlen, hogy Járai Máté színész lett. A tehetséges, ismert művész mindig is szorgalmas és maximalista volt, aki már az első színházi próbára úgy érkezik, hogy tudja a szöveget, nagyon erős benne a megfelelési kényszer és a rendmánia. Erejével, kitartásával azt mutatta, hogy minden rendben van. Munkamániájának a 2019-es idegösszeomlása parancsolt megálljt.

Ez az állapot rámutatott arra, hogy gyermekkori múltját sziklaként hordozza. „Nem vagy egyedül!” – intim, fájó dolog családunk történetét másokkal megosztani. Járai Mátét őszinteségéért soha senki sem kritizálta, fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást, mert az alkoholbetegség nem tabu, hanem létező jelenség.

Sokat kell erről még beszélnünk, éppen ezért hiánypótló a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Színes Fogadó Tér felnőttek számára induló Apa, Anya, Pia csoportja Árpás Márta vezetésével.