Nálunk szólalt meg a vaskakas, Győrben pezsgett először a fröccs, mi őrizzük Szent László koponyacsontját, hogy csak néhányat említsünk a városunkkal kapcsolatos történetek közül. Rovatunkban Győrhöz kötődő legendákat, érdekességeket villantunk fel.

Tudtad-e, hogy Deák Ferenc ezer szállal kötődött városunkhoz? Nagyapja, Sibrik Antal Győr vármegye alispánja volt, de a rokonságba tartozott többek között az orvos Petz Aladár, a győri kórház névadója is. A családi kötelék vezette őt is Győrbe, ahol a Káptalandombon és a Zichy-palotában is lakott. Deák 1817-től 1821-ig a győri jogakadémia hallgatója volt, vagyis városunkban alapozta meg azt a tudást, amely révén még ma is a haza bölcseként emlegetjük őt.

Kitűnő memóriájának köszönhetően az alkotmányjog, a történelem és a szónoklattan kimondottan az erősségei közé tartozott, amelyet később, politikusi pályája során jól hasznosított. Nem csoda, hogy a Széchenyi István Egyetem jogi kara is Deák Ferenc nevét viseli, amely megalakulásának 25 éves jubileumát ünnepli. Ez alkalomból a jogi karnak helyet adó Áldozat utcai épület mögötti sétány is a Deák Ferenc nevet kapta. Deák Ferenc a reformkor és a dualizmus meghatározó államférfija, a kor egyik legnagyobb hatású politikusa volt. 1833-ban jelent meg először az országgyűlésen, majd az ezt követő években higgadt, racionális, de határozott politikája révén a reformnemesség vezéregyéniségévé vált.

1848-ban Batthyány Lajos felkérte az első felelős magyar kormány igazságügy-miniszterének. A szabadságharc bukása után a passzív ellenállás vezetője lett, majd a politikájával és 1865-ös húsvéti cikkével az országot az osztrák–magyar kiegyezés útjára terelte, amely 1867-ben meg is történt. Deák Ferencről a hazaszeretete mellett számos anekdota is fennmaradt. Az egyik szerint a ruhatárban várakozó Deák nem találta a kalapját, mire végül észrevette azt egy képviselőtársa fején, aki így szabadkozott: „Elnézést kérek, azért keverhettem össze, mert körülbelül egyforma a fejünk.” Mire Deák így válaszolt: „Körül lehet. Na de belül?!”