Augusztus 20. ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, valamint az aratás befejezésével az új kenyér ünnepét. A Magyar Pékszövetség minden évben megnevezi az ország kenyerét, idén a sokorópátkai Pedró Pékség Szerencsetarsoly elnevezésű portékáját választották meg Szent István-napi kenyérnek, több mint félezer nevező közül.
Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. A Magyar Pékszövetség 2011 óta rendezi meg a megmérettetést, ahol szakemberekből álló zsűri dönt. Vajda Péter és Takó Zoltán pékmester négy éven át kísérletezett, fejlesztette a technológiát, mellyel idén először Aradon egy nemzetközi pékversenyt nyertek meg, majd beneveztek az országos kenyérversenyre is, ahol elnyerték az év kenyere díjat. Érdemes tudni, hogy amelyik kenyér a búzakenyér kategória versenyét megnyeri, az a Szent István-napi kenyér.
„A Szerencsetarsoly alakját a hunok tarsolyáról mintázták, melyet ügyes hajtogatással érnek el, és mielőtt a kemencébe kerül egy négylevelű lóherét, azaz a szerencse mintáját is megkapja. Előbb azonban az alma és a természet erejétől beinduló vadkovászt 16 órán át érlelik, majd a tésztát, mely durumliszt felhasználásával búzalisztből készül, három órán át pihentetik, mielőtt a kemencébe kerül” – árulta el Vajda Péter. Azok fogják igazán kedvelni ezt a terméket, akik szeretik a serclit, hiszen a külseje ropogós, a teteje leszedhető, elropogtatható. A belseje lyukacsos, a magas víztartalma miatt pedig sokáig friss és puha marad. „Mivel a durumbúzában lévő keményítő lassabban szívódik fel, lassabban emeli a vércukorszintet, így alkalmas a cukorbetegek számára is.
Semmilyen mesterséges tömeg- vagy térfogatnövelő adalékanyagot nem tartalmaz, ezáltal mindenki számára egészséges” – mondta el a pékmester. A Szerencsetarsolyt Győrben már hónapok óta fogyaszthatjuk, országszerte azonban először a fővárosban, a Magyar Ízek utcáján lehet majd megkóstolni, augusztus 19-én és 20-án.
Az új kenyér ünnepe
A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon aratóünnepeket tartottak, ahol a munkások búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték, ez a szokás sokfelé máig él. A történelemben először 1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter foglalta rendeletbe az aratóünnep megtartását. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték. Az első országos kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották, június 29-én, Péter-Pál napján. A második világháború befejezése után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-i ünnepnap jelentését, így ez lett az új kenyér ünnepe.
Szent István király napja
Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja augusztus 20. I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, élete végén a király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
A történelem során sokat változott az ünnep jelentősége, a rendszerváltást követően elevenedhettek fel ismét a régi tradíciók, például a Szent Jobb-körmenet megtartása. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg, amikor a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe lett. Az augusztus 20-i állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.
GYP
Fotó: Marcali Gábor