A D-vitaminban hisznek a magyarok, hogy bevitelével csökkenthető a súlyos Covid-19 tünetek kockázata, a testmozgásnak és a fogyásnak a vírus tünetei ellen gyakorolt jótékony hatását azonban megkérdőjelezik – derült ki az Ipsos, közvéleménykutató február elején közzétett felméréséből.

A 30 ország felnőtt lakosainak bevonásával készült Ipsos kutatás feltárta a Covid-19 fertőzés során tapasztalható súlyos tünetekkel, és azok enyhítésével kapcsolatos hiedelmeket.

Kiderült, míg a világ lakossága a rendszeres testmozgásban látja a vírus súlyos tünetei elleni védekezés fő eszközét (38 százalékos említés), a magyarok a fokozott D-vitamin bevitelben jobban hisznek. Átlagosan 44 százalék hiszi, hogy megfelelő étrend-kiegészítőkkel elkerülhetők a kellemetlen tünetek egy esetleges fertőződés esetén, amivel a világrangsor első helyére kerül hazánk.

A testmozgásban, fogyásban, dohányzás és alkoholfogyasztás csökkentésében, elhagyásában a globális szintnél jelentősen kisebb arányban bízunk, amennyiben a vírussal járó tünetek enyhítéséről van szó.

Az edzés és sport Covid-19 tünetek elleni vélt jótékony hatásait tekintve – egyéb európai országokkal kiegészülve – a legszkeptikusabb nemzetek egyike a magyar. A 38 százalék-os világátlaggal szemben a magyarok mindössze 29 százaléka feltételez ilyen jellegű összefüggést.

Hasonlóan visszafogott a magyarok várakozása, ha a testsúlyt és a vírus súlyos tünetei közötti lehetséges összefüggéseket vizsgáljuk, ami főként arra vezethető vissza, hogy a hazai lakosság 68 százaléka nem lát semmiféle ok-okozati kapcsolatot a betegség súlyosságát és személyes kondíciót illetően (a világátlag 55 százalék).

Ami a magyarok fenti hiedelmeinek hátterét illeti

A világátlaghoz képest jelentősen alacsonyabb a járvány alatt többletsúlyt magára szedő magyarok aránya, ezzel Európában a legjobb, de globális szinten is a negyedik helyen szerepel Magyarország. Pontosítja az összképet ugyanakkor a tény, hogy a tavalyi évben – saját bevallásuk szerint – fogyáson átesett lakosok aránya is átlag alatti, így tízből hét magyarnak nem változott érdemben a testsúlya a megváltozott életvitel miatt.

A vírus következtében meghízó magyarok átlagosan 6,6 kilogrammot szedtek magukra, ami a felső harmadba rangsorolja hazánkat a listán. A lakosság fele szeretne leadni súlyából, de nem a Covid-19 járvánnyal összefüggésben, és a megoldást sokkal inkább a megfelelő étkezésben, mintsem a testmozgásban látja a magyar.

Összességében minden második honfitársunk próbálna egészségesebben étkezni, kevesebbet enni, illetve kerülni a cukros italok fogyasztását (amely törekvésünkkel a világelitben vagyunk), de csak a lakosság negyede fordul a sportokhoz (a fogyni vágyókon belül is csak 35 százalék, amivel az olaszok mellett a magyarok bizonyulnak a leglustábbnak). A fogyással kevésbé hozzák összefüggésbe az alkoholfogyasztást a lakosok.

A cukor mellett a szénhidrátokban látjuk az elhízás fő okait, amelynek fogyasztását testsúlycsökkentési szándéktól függetlenül a lakosság több, mint fele igyekszik visszaszorítani (ezzel az aránnyal szintén élen járunk globális szinten is)- derült ki a kutatásból.