Európa továbbra is a koronavírus-járvány szorításában él. Az esetszámok ismételt növekedése és a koronavírus új, fertőzőbb törzseinek megjelenése miatt számos tagállamnak újra be kellett vezetnie, illetve szigorítania kellett a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket. Ugyanakkor EU-szerte elkezdődött a védőoltások beadása, ami óvatos optimizmusra ad okot – olvasható az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleményében.

A 2021. téli gazdasági előrejelzés szerint az uniós gazdaság 2021-ben 3,7 százalékkal, 2022-ben pedig 3,9 százalékkal fog növekedni. Az oltási programok előrehaladásának és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos enyhítésének köszönhetően a gazdasági növekedés várhatóan újraindul a tavasz folyamán, nyáron pedig lendületbe jön.

A helyreállást a világgazdasági kilátások javulása is elő fogja segíteni. A világjárvány azonban továbbra sem egyenlő mértékben befolyásolja az egyes tagállamok gazdaságát, így előreláthatólag a helyreállítás üteme is jelentősen eltérő lesz – figyelmeztet a bizottság.

Magyarország esetében az előrejelzés az uniós átlagnál nagyobb GDP-növekedést vetít előre: 2021-re 4,0 százalékos, 2022-re pedig 5,0 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. Ami a harmonizált fogyasztóiár-index alapján mért infláció (HICP-infláció) mértékét illeti, a Magyarországra vonatkozó előrejelzés 2021-re 3,5 százalékkal, 2022-re pedig 2,9 százalékkal számol.

Az előrejelzést továbbra is magas kockázatok övezik, elsősorban a világjárvány alakulásának és az oltási programok sikerének függvényében. Ugyanakkor a növekedés a vártnál kedvezőbben alakulhat azzal összefüggésben, hogy az előrejelzés lényegében még nem veszi figyelembe a NextGenerationEU programtól remélt eredményeket és a program központi elemét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből a tagállamoknak nyújtandó finanszírozás hatásait.

A közlemény részletezi a negatív kockázatokat: „előfordulhat, hogy a világjárvány tartósabb vagy rövid távon súlyosabb lefolyású lesz, mint azt az előrejelzés feltételezi, de az oltási programok végrehajtása is késedelmet szenvedhet. Ez késleltetheti a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítését, ami viszont befolyásolná a várt helyreállítás kezdetét és erejét.

Fennáll annak a kockázata is, hogy a válság a vártnál nagyobb károkat okoz az EU gazdasági és társadalmi szerkezetében, például egy esetleges csőd- és elbocsátási hullám miatt. Ez a pénzügyi szektort is hátrányosan érintené, növelné a tartós munkanélküliséget, és fokozná az egyenlőtlenségeket”.