Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással, majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép.
Az érintettek száma évről évre nő, az elmúlt öt évben ötszörösére emelkedett a betegséggel küzdők száma. Akár ez a statisztika is lehetett volna az életre hívója annak a dokumentumfilmnek, amely most készül a kórról, és amelyről már most hiánypótló alkotásként beszélgetünk. Kollár Istvánt mindig vonzotta az érdekes téma, az emberek bemutatása, az interjúk és riportok készítése. Most a saját útját járva lehetősége van olyan életeket bemutatni, amelyek sokunknak lehetnek tanulságosak. „Öt éve belefutottam egy olyan történetbe, amelyben egy hölgy az alzheimeres-parkinsonos férjét ápolja. Olyan életigazságokat mondott és annyira megrázott, hogy elszégyelltem magam” – fogalmazott István. Úgy érezte, az egészséges emberek problémái eltörpülnek amellett, amit ez a nő napról napra megtesz a férjéért egy olyan kórral együtt élve, melyre máig nincs megoldás.
„Az elmúlt években nemzetközi szinten és hazánkban is kezdik felfogni, kimondani a súlyos igazságot: a demencia, az Alzheimer-kór szinte egy új népbetegség, amely ma éppúgy rengeteg áldozatot szed, mint a rák, vagy anno a pestis. Sajnos felkészületlenül érte a tudományt, az orvosokat és a családokat is. Senki nem tudja, kinek mi a feladata, ki kihez fordulhat, hol és mi a segítség.” A filmmel ezt a kaotikus helyzetet próbálják némiképp orvosolni, fogalmakat, folyamatokat tisztáznak betegek és orvosok bemutatásával.
Az Alzheimer-kór egy informatív, lélekben megterhelő, mindenki számára érdekes dokumentumfilm 50 percben. A forgatások még zajlanak, de ahhoz, hogy valóban elkészülhessen az alkotás, segítőkre van szükség. Olyan támogatókat keresnek, akik szívesen állnak a „jó ügy” mögé, akik vállalják társadalmi aktivitásukat, akik szeretnének segíteni rajtuk keresztül a magyar lakosságon.
GYP