Hazudni ugyan a számokkal is lehet, de a számok önmagukban nem hazudnak. Térségünk helyét az országban jórészt a számok tükrében tudjuk megítélni.
Miben járunk élen, miben vagyunk versenyképesek, ki és miben előzi meg megyénket. A Központi Statisztikai Hivatal 2019 első negyedévi adatait néztük át.
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még főleg a munkanélküliség rémétől féltünk. Akkoriban először azt néztük meg az adatsorokban, hogy hányan keresnek állást, milyen szektorok vesznek föl dolgozókat, mely korosztály tud nehezen elhelyezkedni, melyek a keresett szakmák, s munkalehetőség híján ki szorul különféle segélyekre, szociális támogatásokra.
Mára megfordultak a folyamatok. Különösen térségünkben kevés a munkaerő. Nincs mesterember, folyamatosan munkaerőt keres az építőipar, a vendéglátás, de a nagyobb ipari cégeknél is folyamatos a felvétel. A munkavállalók foglalkoztatása, megtartása magasabb béreket és egyéb juttatásokat követel meg a munkaadóktól, amelyeknek persze emiatt valamelyest óhatatlanul romlik a versenyképességük. Ám még mindig jobb a kisebb profit, mint a képzett munkavállalók hiánya által okozott veszteség. Az persze tény, ha akár a munkavállaló, akár a munkaadó feltételei irreálisak, elrugaszkodnak a valóságtól, akkor a végén mindkét fél pórul járhat.
Győr-Moson-Sopron megyében az idei év első negyedében csupán 1,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. Veszprém megye adatai ennél is jobbak, ám a 0,8 százalékos rátát annak fényében kell látni, hogy a Balaton átmenetileg több ezer ideiglenes munkavállalót igényel, s még így is kevés volt a szakács, a pincér, az árus a kiemelt üdülőhelyeken. Meghökkentő Baranya helyzete, Pécs és megyéje 6,6 százalékos munkanélküliségben szenved, ami meghaladja a közgazdászok által optimálisnak tartott arányt is. (Az egyén és a politika számára persze a teljes munkanélküliség a cél, ami nyilván a gyakorlatban nem érhető el. Már csak azért sem, mert az inaktív emberek közül sokkal több mint egymillióan bevallottan nem akarnak dolgozni. E mögött persze különböző okok és sorsok találhatók, de ez a szám így is riasztóan magas.) A KSH adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kullog a sor végén, ott 8,9 százalékos a munkanélküliségi ráta.
Vajon milyenek a jövedelmek a legjobban és a kevésbé jól teljesítő megyékben? A nettó havi átlag Győr-Moson-Sopronban több mint 241 ezer forint. Ugyancsak viszonylag magasak a bérek a szomszédos Komárom-Esztergomban is (232 ezer forint), Fejérben átlagosan havonta 234 ezer forintot visz haza a munkavállaló. Hagyományosan Budapesten lehet a legjobban keresni, ott 294 ezer forint a nettó bér. Szabolcsban viszont mindösszesen 161 ezer forint kerül havonta a foglalkoztatottak bankkártyájára.
Nem mindegy persze, hogy milyen teljesítményt nyújtanak az adott megyék lakói. Komárom megyében – mely szintén erős ipari térség – az idei év első negyedében az egy lakosra jutó ipari termelés nagysága 2 millió 385 ezer forint volt. Győr-Moson-Sopron 2 millió 269 ezerrel áll a második helyen. Fejér jelentősen lemaradt a versenyben, 1 millió 642 ezer forinttal. Baranyában csupán 377 ezer forint ipari termelés jut egy lakosra. (Természetesen ennél az értékelésnél azért figyelembe kell venni az adott megyében élők számát is.)
A százezer lakosra vetített épített lakások számában Győr és megyéje (136) nagy fölénnyel vezet. Utánunk Pest megye jön 84 lakással. Érdekesség, hogy Veszprém – ahol elsősorban ugyancsak a Balaton közelsége miatt még Győrnél is magasabbak a lakásárak – összesen 43 épített lakást tud felmutatni százezer lakosra.
Első látásra meglepő adatokat látunk arról, hogy megyénként mennyi az egy lakosra jutó vállalkozások száma 2019 első negyedében. A legdinamikusabb Győr-Moson-Sopronban 165, míg a leginkább lemaradó Szabolcs-Szatmárban 210. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi megyében jobb híján rengeteg a kényszervállalkozás, sokkal kevesebb a fejlődőképes, esetleg társas, de valószínűleg csak pénzügytechnikai okokból létrehozott gazdasági forma.
A KSH 2019 második negyedévi adatai azt mutatják: a 15–64 év közötti korosztály népességét 6 millió 334 ezer ember alkotja Magyarországon. Közülük 4 millió 433 ezer 800 tartozik a foglalkoztatottak közé. Az inaktívak száma magas, 1 millió 745 ezer ebben a korosztályban. Közéjük tartoznak a fiatalabb nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátásban részesülők, a nappali tagozatos tanulók, s azok is, akik egyáltalán nem szeretnének dolgozni.
Szerző: Hajba Ferenc
Fotó: Marcali Gábor