Január vége kicsit becsapott minket. Napokig 10 °C körüli volt hőmérséklet, de ahogy lenni szokott, a február azért még megmutatja, hogy évszak szerint tél van. Talán itt a környékünkön nem okozott kárt a többnapos hideg.

Ha nem akarunk kertünkbe fóliát létesíteni, de a szabadföldi termesztésnél előbb szeretnénk zöldségfélét szüretelni a család asztalára, akkor érdemes melegágyat, vagy régi nevén hollandi ágyat készítenünk.

A lényeg, hogy a biofűtésnek köszönhetően (frissen kitermelt istállótrágya szolgálja a hőtermelést) palántanevelésre és korai hajtatásra is alkalmasak ezen berendezések. Elkészítéséhez elegendő egy régi bontott ablakkeret, amiben még épek az üvegablakok. Amit mindenképpen be kell szereznünk hozzá, az a friss istállótrágya, ami a melegtalpat biztosítja. A vetést a kiültetéstől kell visszaszámolni.

A paprikát vagy paradicsomot, ha május 15-e körül akarjuk kiültetni, akkor hat hetet kell visszaszámolni a vetés időpontjához, azaz április elején kell elvetni. Ha ebben a melegágyban akarjuk a növényeket felnevelni, azaz a termésüket is itt hozhatják, akkor már 2-3 héttel előbb is vethetünk, azaz március második felében.

Nagyon kell figyelni az elkészítésre, hogy teljesen zárt legyen és a deszkák is jól illeszkedjenek egymásra. A vetés előtt 2-3 héttel el kell készíteni a melegágyat, hogy a trágyatalaj elérje kellő fűtőhatását a magvetés idejére. Egy négyzetméter felületen 500-600 db palánta is felnevelhető.

Ha a talaj nem fagyott, az átrostált komposztot vagy érett istállótrágyát (földszerű, morzsalékos) a talajba forgathatjuk, erre a legjobb eszköz az ásóvilla. Aki a lakásban akar palántát nevelni, a legegyszerűbb, ha vásárol tőzegből készült palántanevelő korongot, és azokba egyesével veti el a magokat.

Az állandó 18-20 °C-ról, közvetlen fényről, és a naponkénti szellőztetésről gondoskodni kell.

Már február végétől, ha nincs fagy, a kiskertek a metszőollók csattogásától hangosak. Mielőtt nekiállnánk a munkának, tegyük rendbe az ehhez szükséges eszközeinket és szerszámainkat (falétra, fűrész, ágvágó olló, metszőolló) és szerezzük be a nagyobb sebfelületek kezeléséhez szükséges fasebkezelőt is. Metszésnél először a beteg, sérült részeket távolítsuk el. Ha vannak idős fáink, akkor azok ifjításával kezdjük a metszést, a legvégére a kis fáinkat és a kajszi- és őszibarackot hagyjuk.

Bogyósainkról se feledkezzünk meg (köszméte, ribizli, josta), ezek elég korán megindulnak, ezért ezek metszését is mielőbb végezzük el. Ha bokornak neveljük őket, az idős 3-4 évnél idősebbeket tőből távolítsuk el. Ha törzsön neveljük őket, akkor az idős részeket fiatalítsuk és ügyeljünk a szép, szabályos korona kialakítására. A törzseseknél a támasztékot ellenőrizzük és ha kell, cseréljük.

Ha a túl korán kihajtó vagy virágzó fáinkat késleltetni szeretnénk, akkor a fa törzse körül a talajt mulcsanyaggal (szalma, lomb, komposztföld) takarjuk le vagy a fehérre meszelést alkalmazzuk a törzsön és a vastagabb ágakon. Így a nap sugarai nem tudják a talajt, illetve a növényt felmelegíteni, így annak nedvkeringése később indul meg, és így a korai fagyoktól is megóvhatók a fáink.

Már a hónap végétől megkezdhetjük a díszcserjék metszését, ilyenkor az ősszel virágzókat vágjuk vissza. A keletkezett nyesedéket egy ágaprító segítségével daraboljuk fel és tegyük a komposztba vagy használjuk talajtakarásra. Ha tavasszal új díszcserjéket vagy fenyőféléket szeretnénk ültetni, már most előkészíthetjük a helyét akár úgy, hogy a gödröt kiássuk, és érett komposzttal vagy érett szervestrágyával feljavítjuk annak talaját.

Sok kertbarát kérdezi, hogy az összegyűjtött kávézacc mehet-e a szobanövények földjére. Én azt javaslom, hogy inkább tegyük a komposztba. Ugyanígy tegyünk a fatüzelésű kazánokból, kandallókból kikerülő fahamuval is, ez ugyanis nagyobb mennyiségben kiszórva a talaj
kilúgozódását is okozhatja, ellenben a komposztba rakva kiváló tápanyag lesz.