Megújul a magyar megyerendszer
Új feladataik lesznek a megyei önkormányzatoknak. Eddig főleg intézményfenntartással foglalkoztak, a jövő év januárjától azonban a megújuló fejlesztéspolitika fontos szereplőivé válnak. A megyei intézményeket a kormányhivatalok veszik át, tudtuk meg Kara Ákos győri országgyűlési képviselőtől, aki társadalmi megbízatásban látja el megyei alelnöki feladatait.
A magyar megyék jövőjéről a rendszerváltás óta folyik a vita. Eddig főleg intézményfenntartói szerepük volt. Az új fejlesztéspolitikai rendszerben azonban a területi és az ágazati részek összehangolásában kapnak fontos feladatot.
Kara Ákos győri országgyűlési képviselő, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke utalt arra: nem előzmény nélküli ez a feladat, hiszen például 1996 és 2006 között a mi megyénkben 5 milliárd forint értékben újítottak fel utakat, óvodákat, iskolákat.
A mostani koncepció ennél sokkal kiterjedtebb és átgondoltabb – hangsúlyozta a képviselő. – Az a lényege, hogy a különböző megyék összehangolják elképzeléseiket az országos fejlesztési irányokkal.
Kara Ákos szerint meg lehet teremteni annak hátterét, hogy ne statisztikai, hanem valós gazdasági régiók alakuljanak ki, erősödjenek meg, mégpedig felesleges és energiaőrlő presztízsharcok nélkül.
Példaként megemlítette: a győri gazdasági térség ereje, folyamatos fejlődése érdeke lesz a közeli Veszprém és Komárom-Esztergom megyének is, hiszen szabad munkaerejük egy része a kisalföldi megyeszékhelyen találhat állást magának.
A tervezett rendszer alkalmas lesz arra is, hogy a győri és kistelepülési érdeket összehangolják, hangsúlyozta a megyei alelnök.
A fejlesztések kapcsán megkérdeztük Kara Ákost, hogy az új koncepció egyszerűsíti-e az uniós forrásokhoz történő hozzájutást.
– Az elmúlt kormányzati ciklus egy szétaprózott, nagyra nőtt bürokráciát hagyott maga után. Összesen 24 különböző jogszabályban rendelkeztek például az uniós pénzek felhasználásáról. A kaotikus helyzetet jelzi, hogy – noha sokan már hivatásos pályázatírókat szerződtetnek – ötezer esetben van folyamatban úgynevezett szabálytalansági eljárás –, tájékoztatott az országgyűlési képviselő, aki szerint új elveket, világos tartalmi célokat kell meghatározni.
– Az a véleményem, hogy ez a cél mindenekelőtt a munkahelyteremtés, illetve a munkahelyteremtés hátterének, garanciáinak a biztosítása, hangsúlyozta.
Kara Ákos úgy véli: az intézményi stratégiai hátteret az elkövetkezendő egy évben meg kell teremteni. Közben pedig megyénkben is ki kell dolgozni az új fejlesztéspolitikát, össze kell hangolni a többi megye ágazati célkitűzéseivel, hogy a 2014-ben kezdődő, következő uniós finanszírozási ciklusra készen álljunk.
A Széchenyi Terv tenderei egyébként futnak tovább, a tavaszi indulás óta közel 5.600 pályázat érkezett be, jegyezte meg.
Arra a kérdésünkre, hogy ha megszűnik a megyék fenntartói szerepe, akkor hová kerülnek az általuk most működtetett intézmények az alelnök így válaszolt: Megyénkben ez többek között olyan nagy intézményt érint, mint a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház vagy a megyei múzeum.
Kara Ákos arról adott tájékoztatást: az intézmények a jövő év január elsejétől átkerülnek a megyei kormányhivatal fennhatósága alá. A megkezdett fejlesztések – például a kórház bővítése – ugyanúgy folytatódik tovább. Akik közalkalmazottak voltak, ezután is azok maradnak.