A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyerekek ma már nem nagy létszámú intézetekben, hanem nevelőszülőknél vagy lakásotthonokban élnek, így kisebb, szeretetteljes közösségbe kerülnek rögtön az után, hogy traumát éltek át. Azért, hogy a vér szerinti családjukból kiemelt gyermekek is családban nőhessenek fel, érezzék annak megtartó erejét, a nevelőszülői hivatást népszerűsítő kampányt indított megyénkben az itteni hálózatot működtető Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató.

,… mert minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy családban éljen…” – ez az üzenete annak a kampánynak, amellyel a gondoskodásában élő gyermekek számára toboroz nevelőszülőket a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. A Szeged–Csanádi Egyházmegye szolgáltatója végzi ez év január elsejétől Győr-Moson-Sopron megyében is ezt a gyermekvédelmi feladatot.

Kuthy-Szakács Anita, a Közép-Dunántúli Területi Igazgatóság nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője elmondta, Győr-Moson-Sopron megye gyermekvédelmi szempontból – az országos adatokhoz képest – kis megyének számít. Itt jók a megélhetési viszonyok, a gyermekek szakellátásba kerülésének okai között nem az elszegényedésből adódó krízis, hanem több összetevőből álló veszélyeztetettség áll.

A hálózat 150 férőhellyel rendelkezik, melyet 56 nevelőszülői család biztosít. A Szent Ágota célja, hogy a hálózatba kerülő gyermekeknek a lehető legjobb, legteljesebb, szükségleteiket leginkább kielégítő nevelőcsaládokat biztosítsa, elősegítve egészséges testi, szellemi és érzelmi fejlődésüket. Kuthy-Szakács Anita hozzátette, a hálózatot folyamatosan próbálják bővíteni, ezért folyamatosan várják új nevelőszülők jelentkezését.

A nevelőszülő feladata a teljes körű ellátás biztosítása mellett az, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, lelki, érzelmi fejlődéséhez: segítse traumái feldolgozásában, reális jövőképet építsen fel benne úgy, hogy képes legyen a helyes családi minták elsajátítására és értékek átadására. A nevelőszülő átmeneti segítséget nyújt a gyermeknek, miután a hatóság a családból kiemeli. Gondoskodása addig tart, amíg a gyermek sorsa megnyugtatóan nem rendeződik: vagy visszakerül vér szerinti szüleihez, ahol megváltozott körülmények várják, vagy örökbefogadás útján lesz új családja, de az is megtörténhet, hogy az önálló életre a nevelőszülő készíti fel – részletezte a szakmai vezető.

Kuthy-Szakács Anita hangsúlyozta, nevelőszülőnek lenni ma már valódi hivatás: 2014-től a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. A nevelőszülőt a nála elhelyezett gyermekek után nevelési díj, valamint a család havi költségeinek fedezésére, a gyermekek szükségleteire ellátmány illeti meg. A jogviszony megváltozása lehetővé teszi a társadalombiztosítási ellátást, amit figyelembe vesznek a nyugdíj számításánál. A nevelőszülő a nála elhelyezett 2 év alatti gyermek után igénybe veheti a gyedet is 2020 januárjától.

A nevelőszülők a hivatás gyakorlása során nincsenek egyedül, az ellátást ezen felül több ingyenes szolgáltatással bővítette a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. A nevelőszülői tanácsadón kívül gyógypedagógusok, pszichológusok, élménypedagógusok, edzők segítségére is számíthatnak azok, akik vállalják ezt a társadalom számára pótolhatatlanul fontos hivatáspályát – mutatott rá Kuthy-Szakács Anita.

Nevelőszülőnek olyan 24 életévet betöltött magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, de a legfontosabb, hogy ezen a pályán olyan emberekre van szükség, akik képesek az otthonukat és a szívüket is kitárni azok előtt a gyerekek előtt, akik valamilyen ok miatt nem nevelkedhetnek a saját családjukban. Ha ez a segítő szándék megvan, akkor érdemes tájékozódni a szolgáltató honlapján (www.szentagota.hu). Jelentkezni a területi igazgatóságra küldött önéletrajz és motivációs levél elküldésével lehet. Ezután egy többlépcsős kiválasztási folyamat következik: telefonos, majd személyes elbeszélgetés, készül a családról környezettanulmány, valamint széles körű alkalmassági vizsgálat, végül a jelentkezőnek részt kell venni egy 60 órás képzésen.

Akik ezt a hivatást választják, készen kell állniuk arra, hogy befogadjanak egy olyan gyermeket, akinek tovább élése a saját családjában – súlyos okok miatt – már nem lehetséges, onnan ki kell emelni. Előfordulnak köztük olyanok, akik még addigi életükben nem mosolyogtak. A nevelőszülő a családi légkör biztosításával viszont összehasonlíthatatlan eredményeket ér el egy súlyosan sérült gyermek fejlődésben.

Akik lenyomatot hagynak az életben

A töltéstavai Márta előbb lett nevelőszülő, mint ahogy saját gyermekei megszülettek volna. Akkoriban, a ’90-es években a GYIVI-ben dolgozott könyvelőként – emlékezett vissza a kezdetekre. Kifejtette: „személyesen ismerhettem az oda kerülő gyerekeket, beszélgettünk is, s magával ragadott a személyiségük”. Az oda került kicsik rengeteg szörnyűséget éltek át, olyanokat, amiket senkinek nem lenne szabad megtapasztalnia. Ezek a rossz dolgok aztán kezdenek háttérbe szorulni, amikor az ember közelebbről megismerheti a gyerekeket. Márta szerint a rendszerbe kerülők hihetetlenül erősen ragaszkodnak a kiválasztott személyhez.

Nem mindenkit engednek magukhoz közel, de akit igen, azzal rendkívüli kapcsolatot alakíthatnak ki. Ez kiváltság, amellett, hogy nagy felelősség – mutatott rá Márta. Hozzátette, a gyerekek csak biztos pontot keresnek az addigi kusza életük helyett, tartozni akarnak valakihez, akiben megbízhatnak. Ha a nevelőszülő és a nevelt gyermek egymásra talál, kialakul a szeretet, ráéreznek egymás rezdüléseire, mindenki úgy érzi, hogy a helyén van, akkor működik a dolog – jegyzi meg az anya. „Ezeket a gyerekeket önmagukért lehet szeretni, és hálásak ezért, örülnek a gondoskodásnak. A maguk módján ezt ki is fejezik tettekkel vagy egy-egy gesztussal.”

Márta elmondta, akadnak nehézségek a hivatásában, de folyamatos kommunikációval a helyére tehetők a konfliktusok. Náluk bevált például, hogy mindig átbeszélik, hogy mit mondott a vér szerinti szülő a kapcsolattartáson. A gyermeknek ugyanis csalódást okozhat, ha aztán nem teljesülnek az ottani ígéretek, ezért ezeket óvatosan kell kezelni.

Márta rámutatott arra is, a szakmai segítő csapat – a területi vezető, a gyám, a tanácsadó – óriási segítséget jelent az életükben. S azt is erősségüknek tartja, hogy nem egyedül birkózik a feladatokkal, hanem az egész család kiveszi a részét a nevelt gyermekek életéből.

Márta megjegyezte, nagyon nehéz az elválás, mikor örökbefogadókhoz vagy haza kerül a náluk nevelt gyermek. Ugyanakkor hozzátette: az, hogy a szeretetnek köszönhetően látható a kicsin a fejlődés, vagy hogy a gesztusaiban, viselkedésében visszaköszön a nevelőszülő lenyomata, mindenért kárpótol. „Mindegy, mennyi időnk van együtt, hozzá tudunk valamit adni az életükhöz.”