Augusztus közepére megtisztulhat a Marcal
Ugyan még egy évig biztosan fennmarad a halászati és horgászati tilalom a Marcalon, a vörösiszaptól szennyezett folyó mentén kezd visszatérni az élet. Amíg a vízügyi igazgatóság munkagépekkel takarítja a mederből a kármentesítésnél használt, közel 6.000 tonna gipszet, a halőrök egymás után fogják az orvhorgászokat.
A Marcal takarítása augusztus közepére fejeződhet be, ezt követően több őshonos halfajta visszatelepítése kezdődik. A tavaly októberi ipari katasztrófa következtében a folyó élővilága teljesen kihalt, több mint 200 mázsa elpusztult halat emeltek ki a vízből a szakemberek. Ugyan sokszor még most is vörös a víz színe, erős lúgszennyezés már nincs a folyóban.
Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei a kolontári gátszakadás után megfeszített munkát végeztek azért, hogy a Rábára, a Mosoni-Dunára és az Öreg-Dunára ne, vagy csak a lehető legkisebb mértékben terjedjen át a szennyezés. Koroncónál és Gyirmótnál napokon át savazták, gipszezték a Marcal vizét, míg végül biztonsággal ki lehetett jelenteni: a Duna halállományát nem veszélyezteti a lúgos hatás. Sokan a tavaly októberi események után azt mondták, hosszú éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy a Marcalba visszatérjen az élet. Az optimisták hozzátették, a természet utat tör magának, és talán előbb visszaszerzi, amit az emberi felelőtlenség elvett tőle. Úgy fest, a bizakodóbb jóslatok beválhatnak.
„Már kormoránok helyezkedtek el a fákon, ami azt jelzi, hogy újra vannak halak a Marcalban. Úgy feltételezzük, hogy szép lassan megindul az élet a folyóban, hiszen tényleg több mázsa hal pusztult el a Marcal Marcalnak ezen a szakaszán” – mondja Pannonhalmi Miklós, az ÉDUKÖVIZIG igazgatóhelyettese. Győr-Moson-Sopron megyében több településnél is munkagépek dolgoznak a Marcal medrében, hogy a 6.000 tonna gipszet eltakarítsák a hullámtérből.
„Építettünk fenékküszöböket, így megemelve a vízszintet abban az időszakban, hogy jobban vissza tudjuk tartani a káros anyagokat, tehát jobban tudjuk bekavarni, beadagolni a védekezés során a felhasznált nagy mennyiségű gipszet. Ezeknek a küszöböknek a visszabontása van még hátra, és kisebb mértékű iszapeltávolítás. Ezek után befejezettnek tekinthetjük a munkálatainkat augusztus közepére” – tudtuk meg a vízügyi szakembertől.
Közel 200 tonna elpusztult halat gyűjtöttek össze a győri halászok. Ugyan a Marcalon már megindult a regenerálódás, a betelepülő amurok, busák, balinok és nagyobb keszegek számára a táplálékkal gondok lehetnek.
„Én mindenképpen a ragadozóhalak felé tendálnék, itt egyébként is csak a Marcalban előforduló halfajokról szabad beszélnünk, hiszen egy rehabilitációt szeretnénk megvalósítani. A keszegfélék saját maguk is megoldják a visszatelepülést, de ott ugyanúgy valószínű, hogy segítségre lesz szükség. Lassú folyamat lesz ez, de biztató jeleket látni. A visszatelepítést a védettebb ágrendszerekben lehet majd először elkezdeni, és fokozatosan haladunk majd előre” – fogalmazott Szilágyi Gábor, a győri Előre Halászati Szövetkezet ügyvezető elnöke.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Igazgatóság vezetője szerint a halászati és horgászati tilalmat jövő nyárig fenn kell még tartani.
„A halőrök most is tíz feljelentést hoztak, tehát a tilalmat sajnos rendszeresen megszegik az állampolgárok, úgyhogy velük szemben el kell járnunk. A halállomány kímélete mindenképpen indokolt, hiszen a visszatelepülő halakat egyrészt nem ildomos kifogni, másrészt ezek az alapállományát képezik a Marcal leendő halállományának. Arról nem is beszélve, hogy tart még a felső szakaszokon az iszap- és gipszmentesítés, tehát kevert víz érkezik a Marcalon. A kifogott halak fogyasztása tehát cseppet sem nevezhető biztonságosnak” – mondta Pintér Csaba, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője.
A Marcal teljes helyreállítása 6,4 milliárd forintba kerül.
Bakács László