Átlag feletti a szociális ellátás színvonala
A szociális feladatok ellátása Győrben évek óta átlag feletti. A szociális, egészségügyi, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények működési költségeire 2,7 milliárd forintot tervezett be a közgyűlés az idei költségvetésben.
Az önkormányzat ezen felül az intézményhálózat állagmegóvására és karbantartására 45 millió forintot tervezett be. A segélyezéssel kapcsolatos kiadás a tavalyi esztendőben Győrben 932 millió forint volt, ennek közel az ötven százalékát fedezte a központi normatíva. Az idei évben 595 millió forint került tervezésre a költségvetésben a segélyezések önkormányzati hányadára.
A város által megteremtett ellátórendszer tehát – köszönhetően a közgyűlési döntéseknek – biztonságosan működik. A Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény 1,6 milliárd forintos költségvetésének jóval több, mint a felét az önkormányzat biztosítja.
„Költségvetésünk 30-40%-át biztosítja a működésünkhöz a város. Ez óriási arány. Ha az önkormányzata támogatói készsége nem lenne ilyen mértékű, és a szándéka nem volna szilárd abban a tekintetben, hogy a szociális ellátásokat ilyen módon támogassa, akkor már az intézmény régen működésképtelen lenne” – tudtuk meg Panker Mihálytól, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény igazgatójától.
„Aki egyszer bekerült az idősotthoni ellátásba, annak a létbiztonságát garantálni kell” – fogalmazott lakonikus tömörséggel dr. Somogyi Tivadar szociális területért felelős győri alpolgármester. A városvezető is arra hivatkozik, hogy Győrben évek óta erős a szociális ellátórendszer, amire szükség is van, hiszen az elmúlt nyolc évben az állam olyan mértékben kivonult az ágazati feladatok finanszírozásából, hogy a támogatás szinten tartása nélkül komoly működési problémák adódtak volna.
„Az állami normatíva, még ha szinten is maradt, de a belépő infláció, a nyersanyagárak növekedése azt jelenti, hogy Győr város önkormányzatának a szociális ellátásra összesen többet kellett fordítania. Ez arányában azt jelenti, hogy kb. 2,7 milliárd forint a szociális költségvetésünk, ebből 800 millió az állami normatíva, a többit nekünk kell kiegészíteni” – mondta dr. Somogyi Tivadar.
„Abba kell hagyni azt a folyamatos, 2005 óta meglévő forráskivonást, ami jellemző volt az ágazatunkra is” – nyilatkozott lapunknak Nyitrai Imre. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy véli, a kormányváltás után nagy eredmény volt, hogy az ágazat költségvetési támogatását 2011-ben az egy évvel korábbihoz hasonló szinten lehetett tartani.
„2012-től is azt reméljük, hogy minimálisan a forrásokat nem kell csökkentenünk. Ami nagyon fontos viszont, hogy azt meg kell néznünk, hogy az önkormányzatoknak mely köre az, amely képes fenntartani a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, és a szolgáltatás fenntartásában az önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházi szervezetek számára egyformán helyet kell találni. Ebből a szempontból az együttműködés így itt is megvalósul, azt gondolom, hogy a jövő mindenképpen ebbe az irányba mutat” – vélekedett Nyitrai Imre.
Az új önkormányzati törvény koncepciója szerint az idősek gondozása a jövőben is a helyhatóságok feladata lenne, a gyermekek szociális ellátását viszont átvenné az állam.
Bakács László