Üzleti SZEmle néven fontos szolgáltatás érhető el a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) honlapján: az intézmény oktatói-kutatói olyan gazdasági témájú publikációk rövid összefoglalóit készítik el, amelyek hasznosak a vállalkozók, az üzleti döntéshozók és a fejlesztő munkakörökben dolgozó szakemberek számára. Megjelent a márciusi szám.

Az Üzleti SZEmle márciusi számának egyik összefoglalója egy tudományos folyóiratból származó idézettel kezdődik: „…kristálygömbjóslás sem segíthetne ma a Covid-19 (C-19) krízis üzleti szervezetekre gyakorolt teljes hatásának feltárásában.” A szerző szerint ehhez ugyanis szükség lenne a múltbeli tapasztalatok értékelésére, amelyek egyelőre nem állnak rendelkezésre, mert ebben a formában még nem került válságba a világgazdaság. A Világgazdasági Fórum globális kockázatokkal foglalkozó jelentése is kiemelten foglalkozik a világjárvány hatásainak elemzésével. Az egyik összefoglaló, módszertani tanulmány szerzője példákkal bemutatja, hogy a vírus terjedését matematikai értelemben miért nem lehet előrejelezni. A modellek jelentőségét inkább az jelenti, hogy a terjedésre befolyást gyakorló tényezők szerepét tudják bemutatni és ezzel iránymutatást, segítséget adnak mind a döntéshozóknak a közösségi intézkedések meghozatalához, mind az egyéneknek a kockázatot csökkentő viselkedéshez.

Az egyik összefoglalóból megtudhatjuk, hogy a brit vállalatok hogyan változtatták meg üzleti modelljüket, hogy megfeleljenek a koronavírus-járvány során a fogyasztók gyorsan változó igényeinek. A brit cégek 71%-a állítja, hogy megváltoztatta üzleti modelljét a koronavírus-válságra reagálva. A sürgető alkalmazkodási igény egyaránt megjelent minden méretű vállalatnál és iparágban. A leggyakoribb változások, amelyekről a vállalatvezetők úgy gondolják, hogy tartósan fennmaradnak: több termék vagy szolgáltatás online értékesítése (41%), új online ügyfélszolgálati lehetőségek (39%) és további kézbesítési szolgáltatások (31%).

A World Economic Forumon megjelent tanulmány szerint a döntő tényező, amely befolyásolja, hogy milyen hatással van egy szervezetre a válság, a szektorális besorolás. A győztes szektorok közé tartozik az egészségügy, az e-kereskedelmi vállalatok, a logisztikai vállalatok, a felhőalapú infrastruktúra társaságok és a streaming cégek. Vesztes szektorok például az utazási ipar, a légitársaságok, a tengerjáró hajók és a szállodák. Az elmúlt évek egyik sikercégének az AirBnB-nek 1900 alkalmazottat kellett elbocsátania. A gazdasági lassulás és a kevesebb utazás súlyos csapást mért az olaj- és gázszektorra is.

Érdekes elemzéseket olvashatunk az „Internet of Things”-ről, vagyis „dolgok internetéről”, valamint a 3D nyomtatásról. Hatodik, befejező részhez ért a „Válságkezelési intézkedések vállalattulajdonosoktól” sorozatunk, amely most a HR-dimenziókat mutatja be.

A népszerű témák közül most is találkozhatunk fenntarthatósági kérdésekkel, az ökohatékonyság lehetőségeivel és a körforgásos modellek várható hatásaival. Bemutatjuk a CityLoop-projektet is: az uniós támogatással megvalósuló programban nem egyedi vállalkozások, hanem egy-egy város áll át körforgásos működésre. Az áprilisi számunkban ez utóbbi témát folytatjuk, a regionális fejlesztés lehetőségeit keressük a válság megoldásában.

Forrás: Dr. Szigeti Cecília//Széchenyi István Egyetem