Győr+
2011.11.08. 13:35

Fedezd fel Győrt! – Újra a téren

Győrben élünk, nap mint nap elsétálunk gyönyörű műemlékeink előtt, és közben nem is sejtjük, micsoda értékek birtokában vagyunk, milyen kalandos történeteket, hihetetlen legendákat rejt egy-egy belvárosi ház, szobor vagy festmény. Izgalmas túrára hívom hát az olvasót, tartson velem, fedezzük fel együtt Győr szépségeit! Sétánkhoz Jakab Petrát, a Győri Polgármesteri Hivatal idegenforgalmi referensét kértem fel, kalauzoljon minket, mutassa meg nekünk Győr csodás titkait.

Az elmúlt részben a Széchenyi térre érkeztünk, és elkezdtük felfedezni különös értékeit. Utunkat innen folytatjuk:

– Most kiderül, mennyire figyeltél! Emlékszel még, hova menekült a frigyládás történet üldözött katonája?

– Hát persze, hogy emlékszem! A jezsuita rendházba! – vágom rá büszkén.

– Az épület eredetileg valóban a jezsuitáké volt, miután 1627-ben megtelepedtek Győrött. Rendházat, templomot és gimnáziumot is építettek, II. József császár azonban feloszlatta a rendet, és a XIX. század elején az épületegyüttes a bencések tulajdonába került. A római Il Jesu mintájára épített Szent Ignác templom építőmestere az olasz Baccio del Bianco volt.

A mellette álló épületben kapott helyet a gimnázium. Érdekes, hogy a bencések két gimnáziumot működtetnek az országban, és nem is túl messze egymástól, hiszen a győrin kívül Pannonhalmán oktatják a diákokat. A Széchenyi téren álló intézményben tanított két jó barát és unokatestvér, Czuczor Gergely és Jedlik Ányos, ők láthatók a mellettünk lévő köztéri alkotáson. Utóbbi nem csak bencés szerzetes, hanem feltaláló fizikus is volt, nevéhez többek között a dinamó és a szódavíz feltalálása köthető. – A szódavíztől pedig csak egy „hosszúlépés” választotta el őt a közkedvelt ital, a fröccs feltalálásától! – jegyzi meg viccesen Petra. – Sokan úgy tartják, Jedlik egy fóti szüret alkalmával elegyítette a szódát fehérborral, de biztosak lehetünk benne, az első fröccsöt Győrben itták, a találmány nyilvános premierje előtt, még a kísérleti szakaszban.

– Tudod, hogy milyen utca nyílik a térről? – vizsgáztat újra kísérőm.

– Igen, tudom. A Liszt Ferenc utca, és még mielőtt megkérdezed, itt található a róla elnevezett zeneiskola is.

– Valóban, csakhogy én nem ezt akartam kérdezni. Hanem azt, hogy vajon miért viseli éppen ez az utca a világhírű zeneszerző nevét.

Mivel erre már nem tudok (meg)felelni, feljebb sétálunk, és közben Petra mesélni kezd egy újabb történetet. A Liszt Ferenc utca 13-as számú épületében a régi Megyeháza működött. A kiváló magyar zeneszerző 1840-ben tartott az épületben nagy sikerű koncertet. Így kötődik a művész városunkhoz és az utcához. Ha belépünk az épület udvarába, alacsony vasajtókra lehetünk figyelmesek. A régi Megyeházán, épp úgy, mint a régi Városházán börtön is működött. A cellák egyikében egy furcsa kísérlet zajlott 1874-ben. Jedlik Ányos egy kivégzés után a már halott elítélt testét áramütéseknek vetette alá. A férfi magához tért, és még egy napig életben is maradt. Ez volt tulajdonképpen a történelem első elektrosokkos újraélesztése.

Átmegyünk az utca túloldalára, ahol a Zichy család palotája áll. – Alapvetően barokk palotáról beszélünk, azonban kapuja leginkább klasszicista stílusjegyeket tükröz – magyarázza vezetőm.

Bejáratát izmos férfialakok, atlaszok tartják, a család monogramja pedig felettük látható. – Ha belépünk az épületbe, a lépcsőfeljárónál ismét a két alakkal találkozhatunk, de ne arra menjünk, hacsak nem akarsz feleségül venni! – javasolja nevetve Petra. Igaza van, az emelet gyönyörű barokk termeiben nap mint nap fogadnak örök hűséget a fiatal győri párok. Helyette inkább a földszinti babamúzeumba kukkantunk be, ahol állandó kiállítás jelleggel csodálhatjuk meg Wiedra Berzsenyi Mónika kézzel készített babakülönlegességeit.

Miután kigyönyörködtük magunkat, visszaindulunk a Széchenyi térre, mert vezetőm valami vérfagyasztó dolgot ígér. Elsétálunk egészen a tér másik sarkáig, ahol a Magyarországon is egyedülálló Patikamúzeumot tekintjük meg, ami nem csak kiállítás, de egyben működő gyógyszertár is. A terem mennyezetén barokk falfreskó díszeleg a négy sarokban egy-egy gyógynövénnyel, köztük pedig a négy évszakot szimbolizáló puttókkal.

– A vitrineket nézd! – javasolja útitársam. Tudod mi az a fura szerkezet? – kérdezi, és mivel nekem ötletem sincs, hát elmeséli, hogy az kórházunk névadójának, a kiváló orvos, Petz Aladárnak találmánya – nem más, mint egy gyomorvarrógép.

Napi sétánkat a Győri Nemzeti Színháznál zárjuk, amelynek két oldalán Victor Vasarely, avagy Vásárhelyi György oly jellemző fekete-fehér mozaikképe látható. A teteje leginkább síugrósáncra emlékeztet, gyermekként mindig arra vágytam, hogy egyszer majd sílécekkel a lábamon siklom le onnan. Ezt az ötletemet azóta már elvetettem.

A jövő héten megtudjuk, hol sétálnak a szerelmesek, és hogy miért különleges Újváros.

Papp Zsolt György

I. rész: Fedezd fel Győrt! – Hagyatékból városháza

II. rész: Fedezd fel Győrt! – A Baross út

III. rész: Fedezd fel Győrt! – A Bécsi kapu tér

IV. rész: Fedezd fel Győrt! – Irány a Káptalandomb!

V. rész: Fedezd fel Győrt! – A Bazilika kincsei

VI. rész: Fedezd fel Győrt! – Megszólal a vaskakas!

VII. rész: Fedezd fel Győrt! – A Széchenyi tér felé