Országrésztől, városrésztől függetlenül számítanunk kell a kullancsok jelenlétére már tavasztól – közölte érdeklődésünkre a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). S mivel viszonylag enyhe volt a tél, a kullancsok nagy része át tudott telelni – ezt már Földvári Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nyilatkozta.

Földvári Gábor az InfoRádiónak azt magyarázta, nemcsak a kullancsok, hanem a rágcsálópopuláció is nagyobb számú, így több táplálékforrása lesz a kullancslárváknak. Mindez pedig azt eredményezi, hogy idén a szokásosnál intenzívebb kullancsaktivitás várható.

A közönséges kullancs a sűrű aljnövényzetű, erdős, cserjés élőhelyeket kedveli. Városi környezetben: parkokban vagy dús vegetációjú kertekben is előfordulhat, emiatt országrésztől, városrésztől függetlenül számítanunk kell a jelenlétükre – mutatott rá az Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Általánosságban igaz, hogy a kullancsencephalitis kórokozója ritkábban, míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban fordul elő a közönséges kullancsban. Korábbi hazai felmérések alapján a kullancsencephalitis vírust Magyarországon a kullancsok 0,05 százaléka, míg a Lyme-kór kórokozóját európai átlagban az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC) tájékoztatása szerint a kullancsok 12 százaléka hordozza. Azonban az egyes fejlődési stádiumok érintettsége eltérő. Ha csak a kifejlett kullancsokat tekintjük, akkor azok több mint húsz százalékában mutatható ki a kórokozó. Fontos megjegyezni, hogy ha jelen is van, akkor sem biztos, hogy a csípésével átadja a fertőzést. A betegség kockázata jelentősen csökkenthető a kullancs korai eltávolításával.

Az NNK-nak az a javaslata, hogy ha érintett helyen tartózkodunk, használjunk a bőrre és – amennyiben a használati utasítás engedi – a ruházatra is riasztószereket. Fújásuk azonban nem jelent teljes védelmet, az a leghatékonyabb, ha alaposan átnézzük magunkat az erdőjárás vagy a kerti munka után. A megelőzésben segíthet a megfelelő ruházat kiválasztása is, ami ha világos színű, akkor jól látható rajta a parazita. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancs szárába. Akik gyakran ki vannak téve a kullancscsípésnek, érdeklődjenek orvosuknál a kullancsencephalitis elleni védőoltásról.

Az NNK arra figyelmeztet, hogy a háziállatokról se feledkezzünk meg, őket kullancsriasztó nyakörvvel vagy a szőrükre csepegtethető úgynevezett spot-on készítményekkel védhetjük.

A kullancs eltávolítására a legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg. A kullancsot ezután határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz, kullancs-eltávolító kanál is vásárolható. Szükség esetén azonban két köröm közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs. A művelet közben ne nyomjuk össze a kullancs utótestét (potrohát).

A sebet langyos, szappanos vízzel öblítsük le. Ha a kullancs eltávolításakor a bőrben marad a kullancs szájszerve, az már a kórokozó-átvitel szempontjából nem jelent veszélyt, mint egy apró szálka idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost pontosan tájékoztathassuk.

A kullancscsípés helyét figyeljük néhány hétig. Ha a csípés helyén növekvő bőrpír, kiütés jelentkezik, vagy a folt átmérője eléri a 4-5 cm-t, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Ha valaki a csípést követő néhány hétben betegség tüneteit érzi, azt jelezze háziorvosának.