Helyszíni a közgyűlésről – Dunakapu tér, lakbér, rendőrség

Fontos ügyekben hoz döntést ma délelőtt a győri közgyűlés. Tudósítóink a helyszínen vannak.

Megkezdődött a közgyűlés. Határozatképes.Borkai Zsolt polgármester elsőként azoknak gratulál, akik március 15-én kitüntetésben részesültek.

A napirendet elfogadták. Horváth Csaba kapitányságvezető beszél a város közbiztonságáról. Az előterjesztésről a Háttérben olvashatnak.

Kovács Tamás (Fidesz) kérdez. Esetenként miért fordul elő, hogy a rendőrség csak 3 hónaponként kéri a lakosság segítségét?

Vörös Gyula (Jobbik) azt veti fel, hogy szlovák rendszámú autók gyakran mozgássérült igazolványt használnak. A drogstratégiáról is érdeklődik.

Dr. Dézsi Csaba András (Fidesz) szóvá teszi, hogy a kerékpárok kivilágítatlanok, gátlástalanul mennek össze-vissza az utakon. Ellenőrzik illetve büntetik-e őket?

Neupor Zsolt (DK) a rendőrség közterületi jelenlétének növelését szorgalmazza.

Radnóti Ákos (Fidesz) a gyalogos járőrözést erősítené, s a motorosok ellenőrzését is fontosnak tartja.

Horváth Csaba válaszol. A lakosság segítségének időpontját nyomozati érdekekkel magyarázta

A gyalogos járőrözést fontosnak tartja, példákat mondott a tevékenységükre.

Naponta 50-60 bejelentés érkezik, oda ki kell menni, vannak tehát határai a lehetőségnek.

A mozgáskorlátozással kapcsolatos visszaélések valóban okoznak gondot. A külföldi rendszámot a hatályos jogszabályok alapján tudják csak megítélni.Nehéz megállapítani a jogszerű használatot.

A drogstratégia alapján határozottan fellépnek a visszaélések ellen – válaszolta egy másik kérdésre Horváth Csaba.

A kerékpárosok ellenőrzésére számszerű adatokat nem tudott mondani, de a felvetéssel teljesen egyetértett. Fokozzuk az ellenőrzésüket, ígérte.

A motorok használatánál a zajszínt is gondot okoz. 95 decibel engedélyezett, ez pedig magas, hanghatás miatt ezért megbüntetni nem tudtunk még senkit – mondta a kapitány.

Most Bárány István szólal fel. Elsősorban köszönetet mond körzete megbízottjának.

Dr. Sík Sándor (Fidesz-KDNP) arra hívja fel a figyelmét, hogy Győrszentivánon a keskeny utakon súlyos kamionok hajtanak végig és rongálják az utat. Kéri, hogy a súlykorlátozásnak szerezzenek érvényt.

Simon Róbert Balázs alpolgármester a kamerarendszer fontosságát elemzi. Az idén is tovább bővítik a közterületi kamerarendszert, ígérte.

Borsi Róbert (Fidesz) szerint az új Btk. az állampolgár biztonságát szolgálja. Ebből szigorúbb, de igazságos eljárás, intézkedés következik – mondta, s a rendőrség tavalyi eredményeit taglalta elismerően.

A polgárőrség működésének jogi lehetőségeit is méltatta.

Dr. Dézsi Csaba András úgy látja: jó Győrben a rendőrség megítélése. Elmondja: a Pápai úton felszerelt lámpán a piros jelzés ellenére rendszeresen áthajtanak az autósok.

Az előterjesztést egyhangú. szavazással elfogadták.

A levéltár beszámolójához Bana József igazgató fűz szóbeli kiegészítést. Köszöni a város segítségét.Tájékoztat arról, hogy az interneten milyen lehetőség van a múlt adatainak megismeréséhez.

Kérdés, hozzászólés nincs, az előterjesztést egyhangúlag megszavazták.

Ugyancsak elenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a drogstratégia végrehajtásáról szóló beszámolót.

A lakbéremelésről van most szó. Hátterünkben olvashatnak a témáról

Pintér-Péntek Imre (Pro Urbe) azt kéri: számadatokkal győzzék meg a közgyűlést, miért kell nekik ezt az emelést megszavazni.

Neupor Zsolt arról érdeklődik, hogy továbbra is a minimálbéár alakulásához kötik-e a lakbér mértékét?

Borkai Zsolt polgármester sorolja a számokat, s a működőképesség fenntartásával magyarázza a tervezett inézkedést.

Szükséges az erős szociális háló – hangsúlyozta, de a visszaélésekre is mondott példát. Folyamatosan vizsgálni kell a rászorultságot, jelentette ki.

A jegyző válasza szerint a nyugdíjminimum a továbbiakban nem szerepel a tervezetben.

Dr. Kun András (MSZP) azzal kezdte felszólalását, hogy így járunk, ha folyamatosan nem tartjuk karban a lakbéreket. Azt szorgalmazta, hogy akinek nincs szüksége nagy lakásra, fontolja meg, hogy kisebb ingatlanba költözzön.

A mostani emelést abszurdnak tartja, szerinte három lépésben kell végrehajtani. Így egyenletesebb lenne a teherviselés.

Neupor Zsolt drasztikusnak nevezte az emelés mértékét.

A Fidesz azt ígérte, hogy csak inflációt meghaladó mértékben emelkednek a megélhetés költségei, állította. Miért nem tartották be, kérdezte, s módosító javaslatot tett: 2011 áprilisától csak az infláció mértékében emeljenek.

Képviselőtársam rendszeresen keveri az országos politikát a helyi dolgokkal – válaszolta Borkai Zsolt. Visszautalt arra, hogy 2003-ban nyolcvan százalékos béremelés valsult meg. A mostani emelés szükségességét taglalta.

Végül a közgyűlés a módosító indítványokat elutasította, az eredeti előterjesztést pedig elfogadta.

Egy ártatlannak látszó napirend kapcsán a Bem tér ügye került szóba. Dr. Dézsi Csaba András szerint rengeteg a félreértés, valakik hergelik az embereket.

Borkai Zsolt is lakossági fórumot javasolt, de megjegyezte: várhatóan minden terv mellett és ellen is lesznek érvelők, nincs egységes álláspont a térségben.

Szünetet rendeltek el.

A Dunakapu tér ügyével folytatódik a közgyűlés. Hátterünkben erről részletes írást közlünk.

Dr. Kun András a számokat akarja pontosítani.

Megkérdezi, publikusak-e ezek a tervek.

Vörös Gyula a mélygarázs ellen emel szót. Más helyszínt tartana jónak. Érdeklődik: mi a terv, ha újabb emlékek kerülnek elő? Odébb viszik-e akkor a tervezett garázst?

Dr. Neupor Zsolt beszél. Az egész koncepció 2020-ig szerinte 20 milliárdos elképzelés, melyben több, más garázs lehetősége is szerepel. Attól fél, hogy torzó marad a koncepció.

Borkai Zsolt hangsúlyozta: a belváros rehabilitációját évekkel ezelőtt elkezdtük, ennek része a Dunakapu tér. Közlekedési hatástanulmányok is igazolják a mélygarázs megépítését.

Senki sem akar mást, mint a város fejlődését, szakszerű, értékmegőrző módon – jelentette ki. – Az ott talált értékek sem veszhetnek kárba. Ha újabbak kerülnek elő, akkor a beruházási okmányt módosítjuk. A jelen feltárt területek azonban azt mutatják, hogy a mélygarázs megépíthető.

Pintér-Péntek Imre azt mondja, abból kell kiindulni, milyen gondot okozhat ez a beruházás az embereknek.

Az építkezés éppen a győriek érdekeit szolgálja, nem gondot akarunk okozni nekik, hanem közösségi teret és parkolási lehetőséget adni korszerűen és méltóan. Ez közösségi igény. van, aki zsigerből támadja, de valós érveket nem hoznak fel ellene – fejtegett a polgármester.

Németh Árpád (MSZP) egyik szeme nevet, a másik sír.

Örül, hogy megújul a tér. Az árérték-arány miatt azonban szomorú.

Úgy gondolja, hogy túl drága megoldásról van szó.

Borkai azt kérte, ne demagóg módon közelítsük meg a kérdést. A belváros minden győri számára fontos, nem csak az ott lakók használják. A győriek többsége akarja, hogy tovább fejlődjön a város centruma is.

Dr. Kun András javaslatát Borkai Zsolt előterjesztőként elfogadta, így hangsúlyosan szerepel az anyagban a múlt értékeinek bemutatása.

Most az a vita tárgya, milyen fejlesztés történt régen, s mi valósul meg jelenleg. Békülékeny, nyugodt a hangnem.

Vörös Gyula kér szót. Hangsúlyozza, ők is támogatják a felújítást, de a mélygarázs helyszínével nem értenek egyet. Nem akarja, hogy összemossák őket a városvédőkkel, bár öbb dologban egyetértenek velük.

Ismét a polgármester fűz megjegyzést az elhangzottakhoz. Megismétli, hogy szakmai vizsgálati anyagok támasztják alá, hogy a mélygarázs a Dunakapu téren megépíthető, s a parkolási helyekre erős az igény abban a városrészben.

Dr. Dézsi Csaba András szerint a belvárosi kereskedők egyik gondja éppen az, hogy kevés a parkolóhely. A mélygarázs ezt is megoldaná. A parkolót oda kell tervezni, ahol meg akarnak állni az emberek, amennyiben ez lehetséges a jogszabályok betartásával, az értékek megőrzésével.

Négy tartózkodással és ellenszavazat nélkül a közgyűlés megszavazta az előterjesztést.

Háttér

Elsőként Horváth Csaba kapitányságvezető számol be a rendőrség tavalyi munkájáról, a közbiztonság helyzetéről.

Az előterjesztésből kiderül, hogy a megyei bűncselekmények csaknem 60 százalékát Győrben és vonzáskörzetében követik el. Tavaly egyébként nem változott számottevően ezeknek a bűncselekményeknek a száma. 201-ben 0,2 százalékkal kevesebb történt – összesen 8871 – mint az azt megelőző esztendőben.

Kevesebb rablásban kellett nyomozniuk, a rendőrségi nyomozás eredményessége pedig 10 százalékkal javult. Csökkent a testi sértések száma is, ugyanígy mérséklődött a garázdaság , a betöréses lopások és a gépjármű-lopások aránya.

Az alkalmi és besurranásos lopások tettesei többségében 15-16 éves fiatalok, akik nincsenek is tisztában az elkövetett cselekmény súlyával,

Az előterjesztés a tapasztalatok alapján prognosztizálja, hogy az idén mi várható. Valószínűleg a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedik. Ezen belül főként az időszakosan lakott ingatlanok, nyaralók, hétvégi házak kerülnek veszélybe.

Növekedhet a kábítószerrel való visszaélések mértéke is. Az erőszakos, garázda jellegű cselekmények, s a rablások száma azonban várhatóan legfeljebb minimális mértékben növekszik., viszont számítani lehet a bolti és alkalmi lopások nagyobb elterjedésére.

A közzgyűlés meghallgatja a levéltár beszámolóját is, tájékoztató hangzik el a kábítószerügyi egyeztető fórum tevékenységéről

Szabó Erik, a szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottság terjeszti elő az önkormányzati lakások bérének emeléséről szóló törvényjavaslatot.

Mint már korábban megírtuk két lépcsőben tervezik emelni a lakbéreket. Az ingatlanok bérleti díja 2008. óta változatlan, s a kezelésükkel megbízott Győr-Szol Zrt. fenntartási költségei jelentősen meghaladják az ebből a tevékenységből származó bevételeket.

A bérleti díjak az emelést követően is kedvezőek maradnak a lakók számára, a többletbevételt pedig az ingatlanok karbantartására, állagmegőrzésre fordítják.

A bérbeadást végző Győr-Szol Zrt fenntartási költségeit a lakbérből származó bevételek nem fedezik, az egyenleg mintegy 300 millió forintos hiányt mutat. A működtetés feladatainak ellátását az teszi lehetővé, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjbevételeit is a lakásállomány fenntartási költségeinek finanszírozására használják fel.

A rendelettervezet kétlépcsős díjemelést tartalmaz. Az idén június elsejétől 15, a második lépcsőben 2013. április 1-től további 10 százalékos bérleti díjemelést javasol a szakbizottság a közgyűlésnek.

Ha ezt megszavazzák, akkor 2013 április 1-jét követően a lakbérek átlagosan 2-4 ezer forinttal emelkednek.

A lakbérek emelkedésével arányosan nő a lakbértámogatás mértéke is, így a szociálisan rászoruló bérlők továbbra is támogatásban részesülnek.

Egyebek mellett napirendre tűzik a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ átvételével kapcsolatos feladatokat, a Győr- Abda közötti kerékpárút megépítésére kötendő konzorcium aláírása,.

Vélhetően vitát vált ki – legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján – a Dunakaputér felújításával kapcsolatos előterjesztés. A közérdeklődésre számot tartó elképzeléásekről most részletesebben beszámolunk.

Győr város egyik jelképének ad otthont a több mint 500 éves múlttal rendelkező patinás, történelmi emlékekben gazdag tér, a Dunakapu tér, melynek szerepe az egyre növekvő kulturális és turisztikai igények miatt az elkövetkezendő években várhatóan fokozódni fog. A Dunakapu tér és környezete Győr fontos, ám jelenleg méltatlanul elhanyagolt része. A vízpart alulhasznosított, a város a folyóval alig kommunikál. A zöldfelületek, kertépítészeti elemek hiányoznak, úgy a téren, mint a vízparton és a töltéstetőn.

Megjelentek, de alulreprezentáltak a téren a vendéglátó, szolgáltató funkciók. A térfalak, és az épített környezet több évtizede alig változtak, csak kisebb felújítások történtek. A piac funkció lassan tradicionálissá vált a téren, bár a klasszikus zöldség- és állatpiac mellett egyre nagyobb szerepe van a vegyes vásározásnak, és egyre ismertebb a havonta megrendezett régiségvásár is. A tér állandó és ideiglenes építményei, továbbá a tér burkolatának minősége elavult, nem méltó a történelmi jelentőségű környezethez.

A Dunakapu tér és környezetének történelmi jelentőségéhez méltó felújításával, funkciójának meghatározásával az önkormányzat évek óta foglalkozik. Hosszú előkészítő munka eredményeként mára kialakult a Dunakapu térre vonatkozó felújítási, beruházási koncepció. A belváros rekonstrukciójára az elmúlt években több stratégiai terv, koncepció is készült, melyek többsége a közgyűlés is elfogadta.

A fejlesztési koncepció vezérfonala tehát, a Dunakapu tér és környezetének megújítása, a Duna felé való nyitás, a város életében betöltött szerep erősítése lett. A terület rendezésének céljaként meghatározásra került továbbá, a meglévő, részben kihasználatlan értékek megőrzése, felerősítése, új elemek elhelyezése, az igényekre való reagálás, a Dunakapu tér fizikai állapotának, és használatának megújítása, mely nagy tömegeket vonzó (20-30 ezer fő) rendezvény térré, továbbá egy a jelenleginél komfortosabb, élhetőbb, gépjárműforgalomtól mentes, minden korcsoport számára kedvezőbb közösségi térré történő átalakítása.

A Dunakapu tér egységes arculatának és hangulatának megteremtése érdekében első lépéseként a Móricz Zsigmond rakparti út került új nyomvonalon megépítésre, elősegítve ezzel a gépjármú forgalom kitiltását a térről.

A projekt során fontos szempont a történelmi belvárosban a régészeti emlékek kutatása, feltárása, továbbá a régészeti jelentőségű, helyben megtartandó régészeti leletek bemutatása. A megelőző régészeti feltárásokra vonatkozóan a győri önkormányzat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalkozási szerződést kötött. Erre a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája feltárási engedélyt adott.

A próbafeltárásra vonatkozó régészeti munkák 2011. júliusban kezdődtek meg, és a vállalkozási szerződés szerint 2011. szeptemberében fejeződtek volna be, azonban a feltárt leletek alapján szükségessé vált a feltárás időbeli és területi kiterjesztése is. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatóságának régész szakemberei által szükségesnek tartott területeken és mélységben, így további régészeti munkákat végeztek el.

A régészeti feltárások 2011. novemberben fejeződtek be. A próbafeltárás 5 területen szondázta a Dunakapu teret. A téren végzett régészeti próbafeltárás során, összefüggéseikben megmaradt épített örökségi elemek (várfal) kerültek elő. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértő testülete a téren tartott helyszíni szemlén tapasztaltak, és a régészek szakmai jelentése alapján megállapította, hogy a Dunakapu téren előkerült késő-középkori, kora-újkori erőd maradványai eredeti, összefüggéseiben megmaradt régészeti emléknek minősülnek, ezért azt helyben megtartandónak nyilvánította.

Ezen kívül a tér dél-keleti részén feltárásra kerültek a XVIII. században épült pattantyús házak alapjai, azonban ezek a régészek és a Kulturális Örökségvédelmi Iroda tájékoztatása szerint régészeti értéket nem képviselnek, ezért azok elbonthatók. A Kulturális Örökségvédelmi Iroda előírásai szerint a kivitelezési munkák megkezdése előtt további megelőző régészeti feltárást szükséges végezni a tér északi részén, az ágyúlejáró folytatásában az árvízvédelmi falig, a kivitelezési munkák pedig kizárólag régészeti szakfelügyelet mellett végezhetők.

A tervezőt közbeszerzési eljárás keretében választották ki. Az eljárás nyertese az IN-GA Konzorcium lett. Tekintettel arra, hogy a feltárt régészeti leletek, és a Kulturális Örökségvédelmi Iroda állásfoglalása miatt (várfal bemutatása) szükségessé vált az engedélyezési tervek módosítása, ezért a terveket csak a régészeti feltárás befejezését követően véglegesítették. Az engedélyezési eljárások jelenleg is folyamatban vannak.

A közműkiváltások, és régészeti munkák elvégzését követően kezdődhet meg a térfelszín alá tervezett mélygarázs kialakítása. A mélygarázs szintjén a tervek szerint 230 db személygépkocsi parkoló, több helyen személy fel-, és lejárat (lift), gépészeti helyiségek, a nagyrendezvények és az alkalmi piac működéséhez szükséges raktár, az esetleges régészeti emlékek bemutatásához bemutatótér, öltözők és vizes helyiségek (nyilvános WC), valamint a mélygarázs fel- és lehajtórámpája kerülnek kiépítésre.

Tekintettel arra, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Iroda a feltárt várfal maradványait helyszínen megtartandónak nyilvánította, így azok a mélygarázs szintjén, az Önkormányzat finanszírozásában bemutatásra kerülnek. Amennyiben azonban az előzetes információk szerint, 2012. márciusában a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében valóban kiírásra kerül „A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése” című. pályázat, úgy az önkormányzat pályázatot fog benyújtani a várfal restaurálására, bemutatására vonatkozóan, 500 millió Ft erejéig.

Nyertes pályázat esetén az önkormányzat ezen pályázati összegből valósítja meg a várfal restaurálását, bemutatását. A térfelszín mintegy 13 ezer négyzetméter területen kerül felújításra. A rekonstrukciót követően a tér a funkciójához, környezetéhez méltó új térburkolatot kap.

A Dunakapu tér dél-keleti végében egy 170 négyzetméter összterületű vízmedencét helyeznek el, mely eseménytől és évszaktól függően többcélú használatot tesz lehetővé. A tervek szerint a vízmedence egy része fölé konzolosan egy állandó színpad fog benyúlni. Nagyobb szabású rendezvény idején a fix színpad fölé ideiglenesen nagyszínpadot is el lehet majd helyezni. „Rendezvénymentes” időszakban a medence díszmedenceként funkcionál.

A területen több köztéri alkotás is található, melyek a beruházás keretein belül áthelyezésre kerülnek. A Győr szimbólumaként is ismert Vaskakas emlékmű a Jedlik utca, Káptalandomb találkozásában lévő kis teresedésben kap új helyet, így meghatározó találkozási pontja lesz a tér nyugati oldalának. A másik köztéri alkotás, a várfal szegletében álló Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg szobor a Kossuth híd lábánál kialakuló zöldterület középső részében kerül elhelyezésre. A Móricz Zsigmond felső rakparti út (Újvilág utca és a Teleki László utca közötti szakaszon) átépítésére a Dunakapu tér felújítását követően, várhatóan 2013. őszén kerül sor.

A Dunakapu tér és környezetének felújításával, mélygarázs létesítésével kapcsolatos beruházási feladatokat a későbbi üzemeltetési és felhasználási szempontokat figyelembe véve megosztották az önkormányzat és a Győr-Szol Zrt. között.

A Győr-Szol Zrt. finanszírozásában kerül kiépítésre a térfelszín alatti egyszintes mélygarázs 230 db parkolóhellyel, Az önkormányzat beruházásában végzik el az összes többi rekonstrukciós munka a térfelszínen, a térburkolás a tér egy részén és a Móricz Zsigmond rakparton.