Húsvét – a legszentebb ünnepünk

A keresztények számára az év legfontosabb ünnepe, a húsvét közeleg. Ilyenkor átlépünk a sötétségből a világosságba, a szenvedésből a megigazulásra, a halálból a feltámadásba.

Napjainkban az emberek többsége a karácsonyt tartja az esztendő legjelentősebb ünnepének. Ha az ünnepkör világi jellegét tekintjük, ez valóban így van, és vallásos lényege is roppant fontos, hiszen karácsonykor Jézus megszületését ünnepeljük.

Földi küldetésének célja a bűneinktől való megtisztítás, a megváltás volt. Krisztus szenvedésével, halálával, majd pedig feltámadásával húsvétkor teljesíti be küldetését, földi életének célját, így ez az ünnep méltán a kereszténység legfontosabb ünnepe.

Már az előkészület is jelzi a jelentőségét, a húsvétot a nagyböjt előzi meg, amely Jézus negyven napos böjtölésére, a szenvedésére való felkészülésre emlékeztet bennünket. A böjt hamvazószerdával kezdődik és negyven napig tart. A böjti időszak legfontosabb szabálya a köztudatban a pénteki hústól való tartózkodás, lényege azonban nem ebben áll. Az elcsendesedés, a bűneink megbánásának, az imádságnak az időszaka ez. A keresztények ilyenkor felajánlásokat tesznek, jócselekedetekkel, áldozatvállalással engesztelik Jézust a közelgő szenvedéseiért.

A nagyhét Krisztus tényleges fizikai szenvedésének ideje. Nagycsütörtök az árulás napja, hiszen tanítványa, Júdás pénzért árulta el mesterét, és juttatta vádlói kezére Jézust. A gyász napja ez, a szégyené, a csendé. Ezen a napon még a harangok is elnémulnak, s legközelebb csak nagyszombaton szólnak újra, hogy a teljes némaságban meghallhassuk saját lelkiismeretünket.

Nagypéntek a halál napja. Jézus szenvedésének ideje ez, amikor saját nyája fordul ellene, megszégyenítik, megalázzák, végül pedig keresztre feszítik. A Fiú értünk vállalja mindezt, és mire erre rádöbben az emberiség, már késő, hiszen megölte egyetlen támaszát és reményét, Jézust.

Az isteni szeretet és irgalom nagyságát, tökéletességét jelzi a nagyszombat estéjén kezdődő örömünnep, hiszen mindezek ellenére az Úr megbocsájt, és nem zárja be előttünk a Mennyek Kapuit. A feltámadás ünnepe ez, amikor a világosság győzedelmeskedik a sötétség felett, az élet a halál felett, a megbocsájtás a bűn felett. A húsvét ünnepe nagyszombat estéjén, a húsvéti vigíliával kezdődik, amikor a sötét templomokban is meggyúlnak a gyertyák, és a hívek számára láthatóvá válik az a világosság, amelyet a továbbadott láng, és a szívekben gyúló új remény, végső soron a hit éltet tovább.

A húsvét tehát a legszentebb ünnepünk, amikor Jézus értünk adta önmagát, az Isten tanújelét adta annak, hogy mennyire szeret bennünket. Vajon tudjuk-e viszonozni ezt a mennyei szeretetet? Vajon méltóak vagyunk-e rá egyáltalán? Fontos kérdések ezek, amiket feltehetnénk magunknak még azelőtt, hogy nekilátunk a húsvéti sonkának, vagy a locsolkodás borgőzös jutalmainak.

Papp Zsolt György

Fotó: Munkácsy: Krisztus-trilógia (forrás: wikipedia)