Villányi László: Győr és én, ez erős, szerelmes viszony

Villányi Lászlót szeretik a díjak, csak a javát számolva minden ujjára jut belőlük egy. Az elmúlt könyvhéten irodalmi életünk talán legrangosabb szakmai elismerése is megérkezett, a Szépíró Díj a legújabb, Ámulat című verseskötetet dicséri.

A költő akkor örül leginkább, amikor szakmai kuratóriumok gondolnak rá, pár éve tekintélyes pályatársak ítélték neki a Zelk-díjat, most irodalomtörténész, esztéta és költő alkotta a Szépírók Társaságának kuratóriumát. Ez roppant jóleső visszajelzés, erőt ad a továbbiakhoz, mondja, hozzáfűzve, hogy a díjak valójában nem a szerzőt, hanem a verseket találják meg. A könyv meglepő dolgokra képes, az ember kezébe ügyeskedi, megszeretteti magát. Az olvasó az éjjeliszekrényén tartja, zsebben hurcolja, utaztatja, együtt él vele. Van, hogy svéd műfordító lel rá egy példányra az Írók Könyvesboltjában, így jelent meg Svédországban is az „időközben”.

Villányi László 1953-ban született Győrben, elvégezte a Jedlik- technikumot, majd a szombathelyi tanárképző főiskolát. Népművelőként és tanárként dolgozott, 1990 óta a Műhely című folyóirat főszerkesztője. A korai zsengéktől eltekintve tíz könyve jelent meg, a Szépíró Díj kurátorai szerint évtizedek óta következetesen járja egyéni költői útját. A laudáció, a méltatás egyik mondata a versek forrásait is számba veszi, ezek a poéta élményei, emlékei, álmai, szerettei, barátai, az utazások – és a kezdetektől, mindig visszatérően: a szülőváros. Villányi László úgy fogalmaz, hogy Győr az ő ihletforrása, folyamatosan benne létező város. Olyannyira otthon van benne, hogy összenőtt vele.

Erős, szerelmes viszony, Győrben a költőt bármelyik pillanatban, bármilyen módon megérintheti a költészet. A minap Nádorvárosban sétált és felfedezte, amit eddig még soha, júniusban zsong a Buda utca. Virágoznak a hársfák, tele vannak méhekkel, különleges zenemű teremtődik. Ebből előbb-utóbb költemény lesz, mint ahogy az Ámulat című kötetben is számos a győri helyszínekhez kötődő vers. A költő szerint a város egy-egy pontjához megélt történések kapcsolódnak, s azok belsővé válva versekké formálódnak. Innentől kezdve ez már nem magánügy, hanem mások számára is élményt nyújtó költészet. Győriek mondják, hogy Villányi helyettük ír verset, saját élményeikre, emlékeikre, álmaikra ismernek költeményeiben.

Villányi László a Műhely főszerkesztőjeként is helybeli polgár. A folyóirat Győrbe hozza az európai és magyar szellemi értékeket, s Kárpát-medencei közkinccsé teszi, ami városunkban, s a régióban terem. A mottó szerint a Műhely azok folyóirata, akik építik és őrzik belső szabadságukat. Vagyis azoké, akik még hajlandóak elmerengeni, elgondolkodni az emberi létezés fontos dolgain. Sokan vannak így. A lapot komoly szakmai elismertség övezi, szellemileg erejének teljében van, szerzői gárdája tekintélyes, a jelentkező fiatalok garantálják a frissességet, olvasóinak köre minden tematikus számmal bővül. Az anyagi helyzete katasztrofális, de egyike azon tizenegy kiemelt folyóiratnak, amelyek a Nemzeti Kulturális Alap támogatását élvezve eljutnak az ország összes jelentős könyvtárába.

A Műhely tehetségeket gondoz a középiskolákban, helyi szerzőket vezet be a magyar irodalomba, s dicséreteként az is elmondható, hogy nagy találmányával, az évenként megjelenő tematikus számokkal Győr önismeretét, önbecsülését tréningezi. Idén ősszel piac témájú számot vehetnek kézbe az olvasók, benne egy, a győri piacok történetéről szóló, kitűnő tanulmánnyal. A lapszerkesztő mellett a költőnek is vannak ötletei: nemrég összegyűjtötte a szülővárosához kötődő verseit. Van, amelyiket harminc éve írta, van, amelyiket a múlt héten. Villányi László Győri idők című kötete tavasszal jelenik meg.

Könyvek

Ámulat (2011)

mondja édesanyám (2009)

valaki majd – ismeretlen költőnők versei (2008)

volna a szerelem (2006)

időközben (2003)

Egy másik élet (2000)

A szabadkai villamos (1998)

Vivaldi naplójából (1997)

Az alma íze (1994)

Alázat (1990)

Díjak

Szépíró Díj (2012)

Zelk Zoltán-díj (2009)

József Attila-díj (2003)

Kormos István-díj (2000)

Greve-díj (1999)

Év könyve-díj a Vivaldi naplójából c. kötetért (1998)

Győr művészetéért díj (1997)

Soros-ösztöndíj (1990 és 1997)

Déry Tibor Jutalom (1991)

Radnóti-díj (1979)

Gaál József

Fotó: Marcali Gábor