Győr szembemegy a statisztikákkal
Győr az egyedüli megyeszékhely Magyarországon, ahol a lakosság folyamatosan növekszik. Egyes becslések szerint 25-30 év múlva a város létszáma elérheti a 160-200 ezret. Ehhez azonban még sokat kell dolgozni, tudatos tervező, építő munkával érhető el, hogy a változás zökkenőmentesen menjen végbe – mondja Tóth Péter szociológus, a Széchenyi István Egyetem munkatársa.
Egy, az évtized elején készített prognózis szerint 30-40 év múlva is 10 millió körül alakul Magyarország lakosságszáma. Egy másik, kevésbé optimista becslés szerint viszont 2050-ben a lakosság száma mindössze 7,5 millió lesz. A folyamatosan csökkenő tendencia bizonyítéka, hogy már most 10 millió fő alatt vagyunk. A vészjósló jeleket azért nem vettük észre eddig, mert a ’90-es években sokan költöztek Magyarországra Szlovákia vagy Románia magyar ajkú területeiről. Ők ellensúlyozták a hiányt, ami a meg nem született gyermekek számából adódott volna.
Győr viszont szinte szembemegy a statisztikákkal, az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol egyre többen laknak.
„Győr egy minden szempontból érdekes város” – mondja Tóth Péter. A szociológus kifejtette, annak ellenére nő a város lakosságszáma, hogy egyre többen költöznek ki a panellaká-sokból a környező településekre. Elsősorban a fiatal, kisgyermekes családok keresnek házakat a Győr melletti falvakban. Az ő helyüket a pályakezdők veszik át, ezért nem indul el a csökkenés. A Széchenyi István Egyetem munkatársai megfigyelték, az itt és az Apáczai-karon tanuló diákok a diploma megszerzése után a városban akarnak maradni. Akik nem kezdenek egyszerre dolgozni, inkább kivárnak, mint hogy továbbálljanak, vagy hazaköltözzenek a családjukhoz. Vonzza őket a hangulat, tetszik nekik a város. Miután egzisztenciát szereznek, továbbköltöznek a városon belül vagy házat vesznek valamelyik környező faluban – vetíti előre Tóth Péter. A legnagyobb szívóereje az Audinak és az itt kínált munkalehetőségnek van – szögezi le a szociológus. Ennek köszönhetően folyamatosan fiatalodik a település.
Tóth Péter elmondta, a város szeretné 160-170 ezer fősre növelni a lakosságszámát. Ez azonban folyamatos, nagyon tudatos tervező, építő munkát igényel, ami nehéz feladat. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a város ennyi embert be tudjon fogadni, és ehhez terjeszkedni kell. Mivel a város déli részén autópálya húzódik, az északi rész zöldövezetes terület, Gyárváros környékén lehetne kialakítani egy új városrészt. Az sem kizárt, hogy egyszer Győrszentiván és Győr összenőjön – magyarázza a szakember.Nagy kérdés, hogy honnan jönnének Győrbe az emberek. Térségünk a kelet- és dél-magyarországiak körében is vonzó, bár a Mercedes most komoly vetélytársat jelent az Audinak, egymás orra elől halásszák el a munkavállalókat. Tudni kell azt is, hogy a magyarok nehezen hagyják el az otthonukat – hangsúlyozta a szociológus.
Hozzátette, sokan 20 évre hitelt vettek fel, hogy lakáshoz jussanak. Ha a lakóhelyüktől 200 kilométerre munkát kapnak, legtöbbször csak áldozatok árán tudnak túladni eddigi otthonukon. Amennyiért például egy miskolci ember el tudná adni az Avas-lakótelepi lakását, annyiból nem tudna itt másikat venni. A problémára megoldást jelentenének a bérlakások, amiket pályázati rendszerben kiadhatnának fiatal pályakezdőknek. Ők a nem magas bérleti díj mellett valamennyit félre tudnak tenni, és ha megvan a kezdő részletre való, el tudnak indulni – fejti ki a szociológus.
Tóth Péter szerint ha elérnénk a tervezett létszámot, egy másfajta fejlődés indulhatna el a városban, a turizmusban, a szolgáltatások területén is új lehetőségek nyílnának meg előttünk. Azzal együtt, hogy nyugodt, átlátható és élhető város maradna Győr.
Szigethy Teodóra
Fotó: Marcali Gábor