HELYSZÍNI: Az elátkozott Vízilabdacsarnok

A londoni olimpia nem kerül be a magyar vízilabdázás történetének legszebb fejezetei közé. Azután, hogy a férfi válogatott nem jutott be a legjobb négy közé, a női csapat nagy küzdelemben elveszítette a bronzmérkőzést, így mindkét csapatunk érem nélkül utazik majd haza.

A rendkívül fiatal átlagéletkorú női vízilabda-válogatott tagjai könnyes szemmel vonultak be az öltözőbe az Ausztrália elleni vesztes bronzmérkőzés után. A játékosok közül Gangl Edina nyilatkozott honlapunknak.

– Erőt adott nekünk, hogy három másodperccel a vége előtt hoztuk hosszabbításra a mérkőzést, azt hittük, hogy a magunk javára tudjuk fordítani a párharcot a ráadásban, de nem sikerült. A saját játékunkat próbáltuk megvalósítani, többször is visszajöttünk komolyabb hátrányból, ami mutatja, hogy van tartása a csapatnak. A játékvezetéssel nem szeretnék foglalkozni…

Ha a kapus nem is foglalkozott a bírókkal, a történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy a magyar csapat hibái mellett számos részrehajló ítélet is kellett az ausztrálok sikeréhez.

-A mai mérkőzés pontosan olyan volt, mint az olimpia többi mérkőzése – értékelt Merész András szövetségi kapitány. – Sokat segített a kapuscsere, de a feljavuló kapusteljesítményhez a védekezésváltás is kellett. Amikor összeállt a védekezés, már működött a támadójáték is, de az emberelőnyök kihasználásával most is gondban voltunk. A hosszabbításban talán a lányok túlzottan komolyan vették azt, hogy nem kell rohanni a hosszabbításban, így két emberelőnyt is túlvariáltunk.

Lakner Gábor