Új őrület: kijutsz hatvan perc alatt a mágikus magtárból?

Különböző filmekben gyakran találkozunk a következő szituációval: a főhős vagy főhősök egyszer csak bezárva találják magukat valahol, ahonnan minél előbb ki kell szabadulniuk. Hogy hogyan, azt filmje válogatja, a lényeg, hogy minél izgalmasabb helyzeteken keresztül. Arra, hogy mindannyian szeretnénk egyszer egy kalandfilm főszereplői lenni, a győri származású Gyurkovics Attila jött rá.

A korábban a szociális szférában dolgozó férfi keresett egy épületet, amiben berendezett egy lakást, ahonnan csak ésszel lehet kijutni. Rejtélyek, fejtörők, számzáras és ördöglakatok állnak a vállalkozó szelleműek rendelkezésére, hogy legyőzzék az időt és úrrá tudjanak lenni izgalmukon, hiszen a cél 60 perc alatt kijutni a ParaParkból.

Az elhagyatottnak tűnő kismegyeri magtárban rendezték be a győri ParaParkot, amelyet négy munkatársammal kerestem fel. A házigazda Varga Márk szerint ez pont ideális, négyfős létszám alatt ugyanis nincs sok esély a kijutásra, hat fő felett pedig már nehezen férnek el a mágikus szobákban. Még az előtérben fel lettünk vértezve a ház szabályaival és a kijutáshoz szükséges instrukciókkal. A ParaPark-produkció lényege, hogy a játékosokat (szó szerint) rabul ejti valamilyen titokzatos hely, ahonnan erővel nem, csak ésszel lehet kijutni, mindössze 60 perc alatt.

Rejtélyek megfejtésén, fejtörők megoldásán és ördöglakatok kinyitásán keresztül vezet kifelé az út, miközben sosem lehetünk biztosak abban, hogy mi vár ránk a következő ajtó mögött. Ennél többet nem is érdemes előzetesen tudni, mert elveszi a kaland élvezetét. Ahogy bezárult mögöttünk a 113-as garzon ajtaja, másra sem tudtunk gondolni, mint az előttünk álló kihívásokra. Tudtuk, hogy meglepő lesz, de erre mégsem számítottunk. Az első tétova lépésekés némi ráhangolódás után szépen lassan kezdtünk rájönni, hogy a szobában lévő tárgyak közül melyek azok, amelyek a kijutásunkat segítik, információt rejtenek, vagy valamilyen feladvány részei. Felforgattunk a helyiségben mindent, amiről úgy gondoltuk, hogy szükségünk lehet rá.

Átfésültük a hűtőszekrényt, szétcsavaroztuk, amit lehetett, benéztünk a bútorok mögé… Igazi csapatként működtünk –máshogy nem is lehet –, felosztottuk a terepet, majd a részeredményeket megbeszéltük. Varga Márk szerint a kijutáshoz minden esetben csapatmunka, többféle készség összehangolt működése kell, elengedhetetlen az együttműködés, ha valaki talál valami eredményt, jó, ha megosztja a többiekkel, mert lehet, az viszi előre a másik ember gondolkodását, ténykedését. Sosem tudhatjuk, hogy a kódok, kulcsok, jelzések mihez kellhetnek. „Vendéglátónk” kifejtette, a ParaPark nem attól izgalmas, hogy fény- és hangeffektekkel riasztja halálra a vendégeket: az adrenalinszint itt a rejtvényeknek, a kirakódarabkák keresésének, a csapattá válás élményének köszönhetően emelkedik meg.

Mint megtudtam, a játékba Csíkszentmihályi Mihály pszichológusprofesszor flow-elmélete épült bele. A flow olyan állapotot jelent, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál. Fontos, hogy a célig elvégzendő feladatok se túl nehéz, se túl könnyű kihívást ne jelentsenek, legyen sikerélmény, azaz pozitív visszacsatolás a játékban. A koncentrálás és a kontroll érzése ekkor nagyon magas, és az élmény alatt álló úgy érzi, mintha egy energiabomba lenne, mintha a mindennapi problémák megszűnnének, a gondjai háttérbe szorulnának. Az időérzékelése is megváltozik, mert úgy érzi, mintha állna az óra. Az alkotó tehát elérte a célját, aki mögött bezáródik a magtár ajtaja, tudni fogja, miről beszélünk.

A ParaPark kitalálója, Gyurkovics Attila régóta szeretett volna valamilyen csapatépítő tréninget kidolgozni, amikor észrevette, hogy a neten játszható flash-es játékok mennyire magukkal ragadják az embert. Zsúfolt szobák, rejtélyes üzenetek, titkos kódok, ezek adták az ötletet a ParaPark megalkotásához. A győri származású ötletgazda aszociális szférában dolgozott, posztgraduális képzésben úgynevezett szupervíziós képzést végzett el, így a tanulmányai segítették a ParaPark összerakásában –mondta el lapunknak. Az első termeket Budapesten alakították ki, majd franchise rendszerben Győrött is létrehoztak egyet. Miután letelt az időnk, Varga Márk megnyugtatásul közölte, a csoportok 60 százaléka jut csak ki a mágikus szobából.

A pároknak van a legkevesebb esélye, két fővel nem érdemes belevágni, mert túl kevés hozzá az idő. Az ő esetükben kb. 20 százalék az esély arra, hogy egy óra alatt megoldják a feladványokat. Egy normál, 4-6 fős csoport előtt viszont már nagyobb eséllyel nyílik ki a 60 perc letelte előtt az ajtó. A házigazda szerint viszont nem is kimondottam a győzelem a lényeg, hanem maga a játék. Hozzátette: ezt a hozzájuk érkezők érzik is, olyan még nem volt, hogy egymásnak estek volna a játékosok.

Az őrület nem áll meg, az ötletgazdáknak sikerült feltárniuk, és teljesen helyreállítaniuk az őrült professzor titkos kísérleti terepét: az 5-ös számú kísérlet (porszívó) pálya már nyitva. A vállalkozó szelleműeknek szintén 60 percük van, hogy megtalálják a kiutat a rémlaborból.

Szigethy Teodóra