Cselovszki Zoltán: új korszak kezdődik az örökségvédelemben
Új korszak kezdődik az örökségvédelemben, a kormány "gyors, egyszerű és ügyfélbarát" közigazgatást szeretne szervezni, ehhez kell átalakítani örökségvédelmi struktúrát is - mondta el Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke az intézmény tervezett megszüntetésével összefüggésben egy keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A KÖH-öt július 1. óta vezető Cselovszki Zoltán úgy fogalmazott: “Nagyon pörögnek az események. A hatékony átszervezés akkor jó, ha gyors. Egy-két héten belül új helyre kerülnek a hatóságok és létrejön az új intézmény” – vélekedett a vezető, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ebbe az új rendszerbe pontosan hogyan fog betagozódni a KÖH. Az MTI azon kérdésére, hogy mikor szűnik meg a hivatal, nem tudott választ adni, szerinte előfordulhat, hogy csúszni fog az erről szóló kormányhatározat.
A kormány egy hete döntött arról, hogy átszervezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, áthelyezik első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. Az átmeneti időszakban, a járások felállásáig az első fokú hatósági feladatokat a megyei kormányhivatalok, a másodfokúakat a Fővárosi Kormányhivatal látja el.
Cselovszki Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy örökségvédelmi területen marad. Hangsúlyozta, hogy nem két hónapra szerződött, és úgy tervezi, vezetőként működik közre az új struktúra kialakításában. Mint elmondta, erről három tárcával tárgyal: az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Belügyminisztériummal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.
Megjegyezte: eddig a hagyományos szakhatósági rendszer működött Magyarországon, ám a kulturális örökségeket “nemcsak védeni kell, hanem kezelni, használni is”. Szerinte az előbbi jól működött, ám az utóbbi kettő ügyében nem történt előrelépés.
Cselovszki Zoltán kiemelte: az új rendszerben az örökségvédelemnek elsősorban “tudományos nyilvántartási központnak” kell lennie, ehhez ki kell dolgozni egy új kezelési-védelmi stratégiát. “Ami összetartozik, az nem engedjük szétesni” – válaszolt az elnök arra az újságírói kérdésre, hogy mi lesz a KÖH gyűjteményével, adatbázisával.
“A társadalommal szemben nem lehet egy szakmát képviselni” – fogalmazott a vezető, majd hozzátette: az új korszakban az örökségvédelmet a társadalom igényeihez fogják igazítani.
Az MTI kérdésére, hogy hatósági jogosítványok nélkül hogyan fogják hatékonyan megvédeni a kulturális örökséget, Cselovszki Zoltán azt felelte: e nélkül is elég eszköz áll a rendelkezésükre. Az elnök példaként a helyi szabályozási tervek kialakítását, a helyi védettségeket, a szakvéleményezést említette. Szerinte az új rendszerben a véleményezési jog is elég lesz. Mint megjegyezte, a “szakmailag elismert fejlesztők” nem engedhetik meg maguknak, hogy ne feleljenek meg az örökségvédelem elvárásainak. Szerinte az új szervezet nem “igent és nemet” fog mondani, hanem a “hogyanra” keresi a választ.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a KÖH dolgozóival, Cselovszki Zoltán elmondta: az örökségvédelem jelenleg is létszámhiánnyal küzd, az új örökségvédelmi stratégiához további erőforrások lesznek szükségesek. A hivatalnál jelenleg 134-en dolgoznak, de pénzhiány miatt nincs minden álláshely betöltve. Arra a felvetésre, hogy lesz-e intézményes formában örökségvédelem Magyarországon, az elnök egyelőre nem tudott felelni. “Ma ezen dolgozom, csak ennyit tudok mondani” – fogalmazott.
Cselovszki Zoltán kitért arra, hogy L. Simon László kulturális államtitkár egy interjúban korrupcióval vádolta meg a KÖH-öt. “Ha az államtitkár úr konkrét adatokkal rendelkezik, akkor várom azokat” – tette hozzá. Kitért arra, hogy a hivatalról valóban kialakult egy negatív vélemény, ami mára sztereotípiává merevedett. Szerinte azok, akik folyamatosan korrupcióval vádolták a szervezetet, most “megszeppentek”, mert valójában nem állt szándékukban a KÖH megszüntetése.
(MTI)