![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2019/06/toll.jpg)
Megjelent a Győrött élő újságíró, Tönköl (Joó) József harminchetedik könyve. A verseskötet őrzi a szent helyet, a szülőfalut, Nyőgért, a mágikus teret, ahová az olvasó most beléphet.
Kétségtelen, hogy a Bölcsőben fűszál (ez a könyv a szerző tizenhatodik verseskötete) tisztaságot sugároz, biztonságot ad.
Három ciklusba ötvenöt vers került – lényegre törő válogatással, kezdve a Sok ház áll itt üresen-től az Ámen-ig.
Tönköl távol áll a politizáló költészettől, noha érdeklik a társadalmi változások, érdekli a vidék, a kistelepüléseken élők sorsa; kiemeli az olvasót a mindennapokból, gondolatiságát, érzékenységét mutatja föl, régi témáit, élményeit, emlékeit fogalmazza, mintha mindent, paraszti gyerekkort, háromutcás falut, nagyvárost, emberi kapcsolatokat az öregkor szemüvegén át látna.
![](https://www.gyorplusz.hu/wp-content/uploads/2021/06/nyoger.jpg)
Minden régi íz, hangvétel, szín és forma, szülőföld, félelmek és bizonytalanságok csendülnek újra. Ez a líra hömpölyögve árad, nagy mélységből kerülnek elő az emlékek. Az egység jellemző a kötetre. Komor ez a versvilág, mintha patkócsattogás kerítené be a zajos városba került egykori fiatalembert, akitől a hírlapi cikkek elmaradtak.
Az elmúlás és a pusztulás ellen perel, hirtelen ébred az álom ösvényén, s a kérése csak ennyi egy lányhoz: „Ha majd a homok eltemet, / dáliát tartson két kezed!”