A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke négy kiemelten fontos fejlesztési területet jelölt meg 2013-ra a Magyar Labdarúgás Fórumán, és kijelentette, a következő négy év 32 világversenye közül legalább hatra kijut a magyar válogatott.
A hazai sportági szövetség másodszor rendezte meg a Magyar Labdarúgás Fórumát a Papp László Budapest Sportarénában. A futballfórumon, amelyen négy szekcióban és a plenáris ülésen összesen több mint harminc előadás hangzott el, kiderült, a következő idénytől az OTP Bank Ligában is bevezetik az öt játékvezetős rendszert. A beszámolók a sportegészségügyet, a sportpszichológiát, a futball-létesítmények és a szurkolók helyzetét, az utánpótlásképzést és a játékvezetést, valamint a magyar labdarúgás gazdasági alapjait és az amatőr futball fejlesztését érintették.
A rendezvényen Csányi Sándor, az MLSZ elnöke jogosnak, de aránytalannak nevezte a nemzetközi szövetség (FIFA) büntetését, amely szerint a válogatott soron következő hazai, románokkal szembeni világbajnoki selejtezőjét zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani, mert az izraeliek elleni tavalyi találkozón a hazai szurkolók egy csoportja antiszemita rigmusokat kiabált és sértő jelképeket mutatott fel. Az MLSZ elnöke kiemelte, tízezer szurkolóból 100-200 viselkedett elfogadhatatlanul a tavaly augusztusban rendezett barátságos mérkőzésen. Hozzátette, amennyiben a fellebbezést elutasítják, az 56-osok terén óriáskivetítőn több tízezer szurkoló nézheti majd együtt a meccset az MLSZ szervezésében. Továbbá jelezte, ha sikerül azonosítani azokat a drukkereket, akik miatt büntetést kapott az MLSZ, akkor rajtuk polgári peres úton behajtják a kieső jegybevételt és a negyvenezer svájci frank pénzbüntetést.
Az elnök négy kiemelten fontos fejlesztési területet jelölt meg 2013-ra: az edzőképzést, a magyar játékosok szerepeltetését, a női futballt és az infrastrukturális fejlesztések folytatását. Utóbbi területtel kapcsolatban azt mondta, idén 120 új pálya építése és 200 felújítása szerepel a tervek között, továbbá valamennyi élvonalbeli stadiont fűthetővé kell tenni. Hozzátette, a tervek között szerepel a központi jegyértékesítés, a szurkolók személyi azonosítása a belépéskor, illetve minden stadionban kamerarendszer felállítása.
Csányi Sándor komoly vállalást is tett: az elkövetkezendő négy évben – az utánpótlást is beleszámítva – 32 világversenyt rendeznek, s szerinte ebből legalább hatra kijut a magyar csapat.
„Lehetetlen vállalkozásnak tűnt a magyar futball megújítása az elmúlt 30 év sikertelensége után, de több sikertörténet is lendületet adott az elmúlt években” – mondta az MLSZ elnök. Ezek közé sorolta az amatőr futball megmentését, a játékosok, a csapatok és az egyesületek számának növekedését, a Bozsik Programot és a pályalétesítési programot. A Bozsik Programra évi 2,5 milliárd forintot költ az MLSZ, míg a pályalétesítésben és az infrastrukturális fejlesztésekben a TAO-ból (társasági nyereményadó) befolyó összegek biztosítják a fedezetet. Mint mondta, 2011-ben 16, míg tavaly 28 milliárd forint áramlott a labdarúgásba a TAO-pénzekből, az idei terv pedig 25 milliárd forint.
A futballfórumon Pierluigi Collina, az európai szövetség (UEFA) játékvezetői bizottságának vezető instruktora is előadást tartott, a téma az öt játékvezetős rendszer volt. A korábbi kiváló olasz bíró emlékeztetett rá: 2009-ben döntöttek úgy, hogy a játékvezető és a két asszisztens munkáját a továbbiakban egy-egy, az alapvonalnál elhelyezkedő bíró segíti. „A rendszer a tavalyi Európa-bajnokságra vált megfelelővé, így az UEFA 53 tagországa közül már bármelyik bevezetheti, és szép sorban be is fogja vezetni” – mondta Collina, Csányi Sándor pedig megerősítette, hogy a következő szezonban az OTP Bank Ligában is alkalmazzák ezt a szisztémát. Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatója az új nemzeti stadionról azt mondta: szerinte reálisan 2016 végére–2017 elejére készülhet el, és bekerülési költsége a jelenlegi számítások alapján 60 és 80 milliárd forint között lesz. A kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos hozzátette: azért van szükség egy ilyen multifunkcionális arénára, mert az országnak nincs nemzeti stadionja, illetve a jelenlegi nem méltó a magyar sport helyzetéhez.
Élen jár a megyei igazgatóság
A Csányi Sándor által sikertörténetként értékelt területeken a Magyar Labdarúgó Szövetség Győr-Moson-Sopron megyei Igazgatósága is kiemelkedő eredményeket ért el. Az előző szezonban rekordszámú, 9.600 játékengedélyt adtak ki a megyében, ami országos szinten a harmadik legjobb mutató, a lakosság számához viszonyítva azonban messze az első.
„A működési költségek támogatásával sok csapatot sikerült megmenteni az ellehetetlenüléstől, és minden amatőr egyesületnek könnyebbé váltak a mindennapjai. A műfüves pályaépítési program jelentős előrelépés, ennek köszönhetően egyre többen sportolnak” – fogalmazott Bolla Péter, a megyei igazgatóság társadalmi elnöke, aki hozzátette, nagyon hasznosnak tartja a fórumot, ahol a labdarúgó- társadalomnak lehetősége nyílik a találkozásra és az információcserére. „A pályaépítési program sikeréhez fogadókészség is szükséges, hiszen ha az önkormányzatok nem vállalják a szükséges önrészt, hiába a támogatás. Nálunk nem beszélhetünk ilyen problémáról, megyeszerte rengeteg helyen épült és fog is épülni új pálya. Győrben eddig három valósult meg, amelyet még több követhet majd. Úgy vélem, jó irányba tart a magyar foci, felfelé ívelő tendenciát mutatnak az elmúlt évek” – válaszolta meg a címben feltett kérdést Bolla Péter.
MTI/Lakner Gábor
Fotó: Földi Imre