Garantált élelmiszer-biztonság

A magyar és a világsajtóban is időről időre felbukkannak hírek az élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélésekről. Legutóbb az úgynevezett lóhúsbotrány – miszerint marhahúshoz kevert lóhús került a fogyasztókhoz – borzolta a kedélyeket Európa több országában, bár szerencsére hazánkba nem vezetnek a skandalumszálai.

Dr. Hercsel György, a Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága igazgatója szerint egyrészt helyes, hogy az esetek nagy nyilvánosságot kapnak, másrészt a forgalmazott élelmiszer mennyiségét, a felhasználás gyakoriságát tekintve Magyarországon elenyésző a visszaélések aránya, ami nagyban köszönhető az ellenőrzési rendszer hatékony és szigorú működésének.

Az igazgatóság feladata annak biztosítása, hogy a polcokra kerülő élelmiszerek egészségügyi szempontból kifogástalanok legyenek, illetve hogy kiszűrjük azokat a termékeket, amelyek tisztasága nem garantálható – mondta munkájukról az igazgató. – Ezt azzal tudjuk elérni, hogy az első lépésektől az értékesítésig végigkísérik a folyamatokat az előírások és az azok betartását vizsgáló ellenőrzéseink.

Kezdődik azzal, hogy már egy vágóhíd építését, egy feldolgozóüzem létesítését szigorú szabályok kötik. Az ide kerülő élő állatokat állatorvos ellenőrzi, bizonyítványt kapnak arról, hogy egészségesek. Az állatorvos jelen van a vágásnál, elvégzi a húsvizsgálatot, fogyasztásra alkalmas minősítést ad, és ezt követően már bizonyítvánnyal ellátott termékként folytatja útját a hús. Ez a szigorú ellenőrzés folytatódik a feldolgozóüzemekben és az üzletekben is, akár a vágóhídról, akár a kereskedőktől kerül ide az alapanyag.Tehát egyfelől folyamatos a hatóság jelenléte, másfelől pedig rendszeres a szabályok betartásának, valamint a feldolgozók és értékesítők számára előírt önellenőrzési rendszerek működésének kontrollja.

Milyen gyakorisággal ellenőrzik a piaci szereplőket?

2012-ben közel tízezer ellenőrzést tartottunk a megyében. Ebbe beletartoznak az integrált, többéves nemzeti ellenőrzési program, a monitoring keretében, a szezonális jelleggel, illetve a bejelentés alapján végzett ellenőrzések. Gyakran együttműködünk a társhatóságokkal – például a vámhivatal munkatársaival –, legutóbb egytonnányi sertéshájszállítmány akadt fenn a rostán. De találtunk lejárt fogyaszthatóságú kávét, jelöletlen tojást vagy illegálisan működő savanyítóüzemet is, hogy csak néhány nagyobb ügyet említsek.

Ön fenntartás nélkül vásárol élelmiszert a győri üzletekben, a piacok boltjaiban?

Természetesen magam is fogyasztó vagyok, és nyugodt szívvel vásárolok a győri boltokban. Arra persze felhívnám mindenki figyelmét, hogy fontos a tudatos vásárlói magatartás. Az élelmiszerek csomagolásán, akár magán a húskészítményeken is címkék, bélyegzők segítik az azonosítást, fontos, hogy a vevők ezeket ismerjék és értelmezni tudják a jelöléseket. Ha rendellenességet tapasztalnak, jelezni kell, ezzel a mi munkánkat is segítik. A zöld számunkra érkező telefonhívások, bejelentések kivizsgálása előírás. A győri vásárcsarnokban a vásárlók többek között Katona József termékeivel is találkozhatnak. Tényőn napi 300 csirkét dolgoznak fel a vágóüzemben, ezt a város és környéke több üzletében értékesítik, sőt, a vásárcsarnokban kész ételként is kínálják.

Meg tudom erősíteni az igazgató úr szavait – mondta a tulajdonos, Katona József –, szigorúan és mindenre kiterjedően ellenőrzik a tevékenységünket. Már a csirkék nevelésétől, a takarmányozástól a vágáson keresztül a feldolgozásig végigkísérik a folyamatot. A hatósági állatorvos állandó jelenléte mellett rendszeresek a szúrópróbaszerű ellenőrzések. A csirkén kívül marhát és sertést is árulunk, ezt szintén megbízható beszállítóktól vásároljuk. Minden árunk jelölt, nyomon követhető, visszakereshető. A vásárlóknak azt tudom tanácsolni, magyar, lehetőleg helyi termékeket vásároljanak, mert ezeknél a legkisebb az esély a visszaélésekre.

Ozsvárt Tamás

Fotó: O. Jakócs Péter