Nem kurtította meg idei költségvetésében az önkormányzat a szociális kiadásokat, sőt, az infláció mértékével emelte is azokat. Dr. Somogyi Tivadar alpolgármesterrel a gyerekszegénységről s a hajléktalanok ellátásáról is beszélgettünk.
A Unicef legutóbbi vizsgálata szerint valamilyen szempontból minden második gyermek nélkülöz ma Magyarországon. Igaz lehet ez a megállapítás a győri gyerekekre is?
A pontosság kedvéért tisztázzuk: nélkülözésen a Unicef vizsgálata nemcsak azt érti, hogy hányan éheznek, hanem sokkal szélesebben, tizenegy szempont alapján határozza meg a fogalmat. Azokat is a nélkülözők közé sorolja például, akiknek a kortársaihoz való kötődésével kapcsolatos szükségletei vannak veszélyben. Ezzel együtt valóban jelen van a gyermekszegénység, sajnos Győrben is élnek szociális gondoskodásra szoruló gyerekek.
Mi áll a gyerekszegénység hátterében?
Tapasztalataink szerint a munkanélküliség, ami sok esetben összefügg az alacsony iskolai végzettséggel, az egyedülálló szülő és a nagy család.
A társadalmi, gazdasági okokra csak részben van ráhatása az önkormányzatnak, a város bizonyára inkább a segélyezésben, a szociális életvezetésben tud segíteni. Hogyan és főként miből?
A város költségvetésében több mint négymilliárd forint van elkülönítve szociális célokra. Ennek egy része állami forrás. Az egész szociális rendszerének a koncepciója arra épül, hogy a szükséges anyagi támogatás mellett segítsük az elesetteket, a perifériára szoruló gyerekeket, felnőtteket szakszerű és tapintatos módon vezessük vissza a társadalom és az ő számukra is normálisnak tartott kerékvágásba. Fontos, hogy a gyerekek ne éhezzenek, de az is elengedhetetlen, hogy járjanak iskolába, ne csellengjenek, ne kallódjanak el. Esélyt kell teremtenünk a felzárkózásra. Ehhez a segélyezés önmagában kevés, kellenek hozzá humánpolitikai módszerek, de szükséges a rászorulók, gyerekek esetében főleg az ő szüleik együttműködése is. A családsegítő szolgálat munkatársai a családok költségvetésének elkészítésében segítenek, s azt szükség szerint ellenőrzik is.
Hány gyerek szorul rá városunkban az ingyenes iskolai étkeztetésre?
Jelenleg 2.254 gyermek étkezéséért egyáltalán nem kell fizetni a győri bölcsődékben, óvodákban, általános iskolákban. A három- vagy többgyermekes családban élő gyerekek, a tartósan betegek vagy fogyatékosak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult középiskolás diákok, illetve azok, akiknek az önkormányzati rendelkezések alapján jár a kedvezmény, az étkezési díjnak csak a felét fizetik. Most 3.388 ilyen gyereket, fiatalt tartunk számon. Így, a tavasz elején fontos tudni azt is: nyáron lehetőséget teremt az önkormányzat arra, hogy azok az általános iskolás gyerekek, akiknek a szülei a vakáció idején nem tudják garantálni a megfelelő étkezést, ebédelhetnek az oktatási intézményekben vagy napközit vehetnek igénybe. Ezzel a lehetőséggel tavaly 158 gyerek élt, mindez 3 millió 946 ezer forintjába került az önkormányzatnak.
Befolyásolja-e a gyerekétkeztetést, a gyermekjóléti intézkedéseket, hogy az iskolák nagy többsége állami fenntartású intézmény lett?
Nem, ez egyáltalán nem befolyásolja.
Mennyi pénzt fordít a győri önkormányzat a gyermekétkeztetésre?
Tavaly ez az összeg 235 millió 191 ezer forint volt.
Mennyi lesz az idén? Mennyire kellett megkurtítani a szociális kiadásokat a költségvetésben?
Semennyire, sőt, az infláció mértékében ezt az összeget növelni is tudtuk. Tavaly egyébként szociális támogatásokra 954 millió forintot fordítottunk. Ebből több mint 500 milliót az önkormányzat saját erőből biztosított, a többi állami forrás volt. Úgy döntöttünk: önként vállalt feladatként továbbra is fenntartjuk például a kiegészítő lakásfenntartási támogatást, ami jelentős segítséget nyújt a közüzemi kiadások kifizetéséhez. Működtetjük a lakbér-támogatási rendszert is, ennek keretében a bérlők a lakbérnek akár a 66 százalékát is megkaphatják.
A hideg idők szerencsére múlóban, ám a kérdés nem csak télen időszerű: fenntartható, fejleszthető-e a hajléktalanok érdekében kialakított szakmai rendszer, melyet országszerte jó példaként emlegetnek.
A hajléktalanok győri ellátása valóban nemcsak a mi megítélésünk szerint országosan kiemelkedő. A fedél nélkül maradt emberek esetében is az a filozófiánk, hogy szakszerű szociális életvezetési tanácsokkal, a tárgyi feltételek fokozatos megteremtésével több lépcsőben próbáljuk meg visszavezetni ezeket a perifériára sodródott embereket korábbi, normális életük közelébe. Tavaly megépítettünk nekik a Szarvas utcában egy magas színvonalú intézményt, melyben bérlakásokat is kialakítottunk. Oda csak azok kerülhetnek be, akik vállalják az együttműködést a szociális munkással, bemutatják a befizetett számlákat, a gyerekek rendszeresen járnak óvodába, iskolába. Ez az első lépés, a következő fokozat már egy olyan bérlakás, ahol teljesen önállóan élni tudnak.
Mennyi pénzt nyert a város a figyelemfelkeltő című „Tágas városom kis lakásra cserélem” pályázaton, és mire fordítja azt az összeget?
Kilencvenmillió forintot nyertünk. Ebből a pénzből albérletbe helyezzük el azokat a rászorulókat, akiknek van jövedelmük, s képesek az önálló életvezetésre.
Alpolgármester úr, ön szerint melyek a szociális rendszer kulcsszavai?
A szolidaritás, az együttműködés, a felelősség, a szakmaiság, és természetesen a pénz.