Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának nyilatkozott. Ismét számos fontos kérdés felmerült.

Orbán Viktor az interjú első mozzanataként arról beszélt, hogy az oltások kapcsán van egy körülbelül másfél-két hónapnyi előnye Magyarországnak a többi uniós országgal szemben. Elhangzott, hogy az élet újraindítása is jól halad, de a miniszterelnök azt is elmondta, hogy aggasztja, hogy 3 millió ember még nem áélt az otlás lehetőségével.

Hangsúlyozta azt is, hogy továbbra is arra buzdít mindenkit, hogy vegye fel az oltást! „Aki nincs beoltva, azt megtalálja a vírus!” – mondta a miniszterelnök. Kitért rá, hogy nem nem szeretné, hogy a magyarok azt lássák: enyhül a közvetlen veszély, akkor már nincs is gond.

„Senki ne üljön fel a nyári hangulatnak!”– mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: „Aki be van oltva azt a mostani tudásunk szerint védett a vírusvariánsokkal szemben.” S hozzátette azt is, hogy a különféle vírusvariánsok azokra lesznek veszélyesek, akik nem kérték a védőoltást, ezért is nagyon fontos, hogy aki még nem tette, az oltakozzon!

Szóba került a nagy port kavaró pedofilellenes törvén is, amelyről a miniszterelnök elmondta: „Érdemes elolvasnia mindenkinek!” majd hozzátette, hogy „a 18 év fölöttiekre eleve nem vonatkozik, és nem is akarunk olyan törvényt elfogadni, ami 18 év felettiekre vonatkozik.” Hangsúlyozta, hogy ez a törvény a gyermekek védelmében született, arról szól. Hozzátette, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülőkre tartozik, s ezen áll az egész jogszabály.

Az is elhangzott, hogy ki kell várni, míg mindenki betölti a 18. életévét, és utána mindenki dönthet arról, mit akar csinálni. A szülők jogairól hangsúlyozta, hogy a tiszteletben kell tartani azt az államnak és az iskoláknak is. Orbán Viktor azt is mondta, hogy nem tart attól, hogy kötelezettségszegési eljárás indul a törvény miatt. Az pedig, hogy a gyermekek neveléséről ki dönt, nem csak Magyarországon kérdés, hanem az Európai Unióban is, amelynek az egész jövőjét jellemzi ez a kérdés.

„Nem fogadunk el kívülről ránk erőltetett adókat!”– szögezte le a kormányfő, majd nyomatékosította azzal, hogy „A mostani adórendszer megváltoztatása az életszínvonal romlásához fog vezetni.”

Elmondta, hogy jelenleg képesek vagyunk a versenytársainknál olcsóbban és jobb minőségben élelmiszert és ipari terméket eladni, és az ország ebből él. „Ami ezt a képességünket csökkenti, az lerontja a versenyképességet, tehát ebből következik, hogy rosszabbul fogunk élni – egészítette ki Orbán Viktor.

A fontos cél pedig az lenne, hogy az országunk ne hitelfelvevőként szerepeljen, hanem hitelfolyósítóként. Ezt egyelőre még nem sikerült elérni, de azzal nem ért egyet, hogy tartalékolásra kellene berendezkedni. Hozzátette, hogy a mostani költsgévetés helyes, ezért megszavazta azt. Különleges helyzetben vagyunk jelenleg, s valamilyen változás biztosan hogy lesz, amelyet a vírus utána élethelyzet visszaszerzésében bízó közhangulat is formál.

A közelgő nemzeti konzultációról szólva elmondta, hogy „izgalmas lesz.” Hangsúlyozta, hogy a biztonságot előtérbe kell helyezni. A migrációt is érintve a miniszterlnök azt mondta: a követező héten megtartott uniós csúcson is előkerül majd a téma. Kiemelte hogy „Óriásit nőtt a migrációs nyomás, így ismét előkerült a kötelező átvétel. A migráció rossz dolog, és az alapeszméje is rossz.”

Az nem lehet jó cél, hogy a hazájukat elhagyókat befogadjuk, hanem a feladat az lenne, hogy segítsük őket, hogy minnél előbb hazatérhessenek. Azokat az országokat kell segíteni, ahonnan elindultak az emberek. Orbán Viktor hozzátette, hogy erről az EU máshogy gondolkozik, így vitára lehet számítani.

A katonai szerepvállalás kérdése is felmerült, amellyel kapcsolatban a kormányfő elmondta: „négy migrációs védvonal védi az országot: az első Afganisztán és Mali, ezt követi a Földközi-tenger és Törökország, a következő vonal Szerbia déli határa, majd pedig a szerb-magyar határ.”

Az Anfganisztánból nemrég visszatért kontinges a helyszínen a hazánk érdekeit is védte, s ez így helyes. Jelenleg nincs magyar katona Maliban, de folyamatosan vizsgálják a magyar katonai szerepvállalás lehetőségét.