A recepció polcán a régi alumíniumvekkert formázó dizájnóra este kilencet mutat. Vasárnap van, a kórház sürgősségi osztályának várótermében hatvanan ülnek. Ketten tolókocsiban.
Fiatal, szőke doktornő egy gyereket kísér ki a sürgősségi osztály egyik vizsgálójából. A kislány nem tudja kinyitni a szemét, folyékony mosópor került bele, az anyja sem érti pontosan hogyan. Fölküldik a szemészetre.
Egy diplomás ápoló fiú sorra járja a várakozókat, rögzíti a panaszokat, kikérdezi őket gyógyszereikről, korábbi betegségeikről, megméri a vérnyomásukat. A sürgősség fokozatáról gyorsan kell dönteni a jól felmért, értékelt tünetek alapján.
– Bal oldalon, lenn, nagyon görcsöl a hasam. Azért is ijedtem meg tőle, mert lehet, hogy terhes vagyok, bár ezt inkább bélfájdalomnak érzem – ad gyorsdiagnózist önmagáról egy fiatalasszony, akit tolókocsiba ültetnek.
– A betegeket nem érkezési sorrendben látjuk el – tájékoztatnak a székekre tett lapok a váróhelyiségben. Az esetek osztályozása a következő: életveszélyes, súlyos, de nem életveszélyes, kevésbé sürgős, nem sürgős. Az életveszélyes sérülteket, betegeket általában mentő hozza. Az új épületszárnyban kialakított sürgősségi osztályon a mentőkocsik fedett helyre érkeznek, nem az esőben, szélben kell kiemelni a betegeket. Egy fogadóhelyiségben teszik rá őket a tolókocsira, a fertőzőknek külön várót alakítottak ki.
A betegek többsége a saját lábán jön. Többen sportsérülésekkel várakoznak, egy kisgyerek az apjával focizott, belenyúlt egy lövésbe, fájlalja a csuklóját. Idős asszonyt kísér a lánya, fullad. Két, korábban már kivizsgált fiatal epilepsziás rohammal kerül be a sürgősségire, a neurológus megnézi őket, aztán mindkettőjüket a fekvő részlegére viteti megfigyelésre. Ezen a részlegen, a korszerű, jól mozgatható ágyakban legfeljebb 24 órát töltenek a betegek, aki hosszabb ápolásra szorul, az a fenti osztályok valamelyikére kerül.
A bejáratnál egyik cigaretta után a másikra gyújt rá egy asszony. Tizenhét-tizennyolc év körüli fiával várakoznak.
– Már öt órája. Ez Magyarország – fakadnak ki. A gyereknek az arca fáj, attól tartanak, eltörött az állkapcsa.
– Valóban többen panaszkodnak a szerintük hosszú várakozási idő miatt – ismeri el dr. Tamás László János főigazgató főorvos, de rögtön hozzáteszi: ez mindig annak a függvénye, hogy az adott időszakban hány életveszélyes, sürgős beteg érkezik. Érthetően ők az elsők, úgyhogy ez a létező legigazságosabb rendszer.
A főigazgató arra is utal, hogy ezek a betegek régebben szétszóródtak a különböző osztályokon, ott várakoztak, s miután sorra kerültek, elküldték őket röntgenre, vagy más vizsgálatokra. Ha az ott töltött időt is beleszámítjuk, akkor már kedvezőbb a mostani helyzet.
– A sürgősségen a szakma szabályai szerint helyben végezzük el a vizsgálatokat, nem kell külön ultrahangra menni, az osztályok szakorvosai pedig lejönnek megnézni a betegeket – sorolja a rendszer értékeit dr. Tamás László János. – Hatalmas előny, hogy a különböző szakorvosok azonnal szakmai konzíliumot tarthatnak egy-egy esetről. Így aztán pontosabb gyorsabb képet alkothatnak a beteg állapotáról.
Dr. Neszmélyi Péter, a három állandó doktor egyike – a többi szakorvos az osztályról jár le – megmutatja a várótermen túli világot. Az újraélesztésre is alkalmas, jól felszerelt sokktalanító most üres. Az osztály belső várakozó helyiségében – az ápolónők csak simogatónak hívják – nyolcan fekszenek vizsgálatra, kezelésre várva. Alsó végtagjuk sérült, vagy belgyógyászati tüneteik miatt nem tudnak ülni.
Két traumatológiai rendelőben dolgoznak az orvosok, most éppen egy fejsérültet látnak el. Az osztálynak van külön ultrahangja és röntgenje is, egy radiológus mindig ügyel itt. A baleseti sebész és ő együtt értékeli a leletet. A betegtől vért is vesznek, a laboreredményre várnak, közben neurológus vizsgálja a fejsérültet, aki erősen ittas, nehéz vele szót érteni.
Pár perc múlva a kardiológiai osztályról jön le az ügyeletes orvos, mert a mentők egy infarktusgyanús beteg érkezését jelzik. A röntgen és az alapvizsgálatok után őt az osztályra viszik.
Ügyeletenként legalább egy belgyógyász, egy gyerekgyógyász és két traumatológus gyógyít, az állandó orvosok, rezidensek mellett. Általában 100 traumatológiai esetet, valamint 50 belgyógyászati beteget látnak el naponta, mintegy húszan egyéb bajaikkal keresik fel őket.
A betegek sokszor összekeverik a sürgősségi osztályt a háziorvosi ügyelettel. Jönnek magas lázzal, aztán kullancs eltávolítása végett, vagy pár napos sérülésekkel, húzódásokkal.
Odakinn a váróban a gyerekek Fantát isznak az automatából. Van, aki elbóbiskol az apja ölében, a többiek virgoncak, sejtik, hogy megússzák a másnapi iskolát. A bejáratnál biztonsági őr ül, most nincs semmi dolga.
Péntek éjszakánként valamivel rosszabb a helyzet, olyankor érkeznek a fiatalok a bulikból, diszkókból. Vasárnap hajnalban sem ritka a drogos fiatal, bár őket többnyire még inkább a pszichiátriai osztályra szállítják a mentők.
A sürgősségi osztály az új épületszárnyban két hónapja kezdte meg működését.
– Nyilván tovább lehet finomítani a kialakított gyakorlatot, de összességében az osztály meghozta azokat a szakmai eredményeket, amiért létrehívtuk – summáz a főigazgató főorvos.
Gy. P.
Fotó: gyorplusz. hu